A Leideni Egyetem friss kutatása meglepő, egyben aggasztó trendre hívta fel a figyelmet - írja a Euronews. A holland kutatók szerint ugyanis hamarosan hiánycikké válhat az építkezéseken is gyakran használt homok. Az adatok azt mutatják hogy az előttünk álló négy évtizedben 45 százalékkal is megugorhat a kereslet az építőanyag iránt.
Míg 2020-ban világszerte még csak 3,2 milliárd tonna homokot használtak fel világszerte, ez a mennyiség 2060-ra a 4,6 milliárd tonnát is meghaladhatja. A keresletet főként Afrikából és Ázsiából szállított homokkal próbálják ellátni.
Hogy fogyhat el a homok, amikor ott a Szahara?
A világ legnagyobb homoksivataga 4800 kilométer hosszan, Afrika nyugati partjtól a keleti partig húzódik, míg észak-déli szélessévge 1800 kilométer. Alapterülete ezzel mintegy 9,2 millió négyzetkilométer, amivel ez a legnagyobb, úgynevezett forró sivatag a világon: a két legnagyobb az Északi-, illetve Déli-sarkon található, igaz, azok hideg sivatagnak számítanak.
Hiába a Szahara, a sivatagi homok nem alkalmas építőanyagnak (Fotó: Unsplash/Keith Hardy)
Kezdjük ott, hogy a népességnövekedés és a városok terjeszkedése miatt napjainkban egyre több épületet húznak fel üvegből és betonból, a homokra pedig mindkét alapanyag gyártásához szükség van. A problémát az jelenti, hogy sajnos a sivatagi homok általában nem alkalmas építkezésre, mivel a szemcsék túl aprók, ezért nem használhatóak kötőanyagként. A tengerfenékről kikotort homoknak pedig túl magas a klórtartalma, ami miatt szintén nem használható építőanyagként.
Az ideális homokot főként folyókban, tavakban, illetve ezek partjai mentén találjuk, a hasonló térségek jelentős része azonban vagy már be van építve, vagy jelentős lenne a környezeti terhelés, ha nekiállnának a homok kitermelésének. Jó példa erre a kínai Gyöngy-folyó, amelyből már annyi homokot termeltek ki, hogy ennek hatására csökkent a talajvíz szintje, ami egyrészt károsította a környékbeli hidak és rakpartok szerkezetét, de az ivóvízért is mélyebbre kell lefúrni a helyieknek.
Már megjelentek a homokkalózok is
Az egyre növekvő kereslet már a szervezett bűnözés figyelmét is felkeltette. Világszerte több helyen repültek rá a bűnszervezetek a homok kitermelésére, aminek hatására például Indonéziában több sziget is egyszerűen eltűnt a Föld színéről. A homokbűnözésnek ezáltal óriási környezeti károkat is okoz.
A homok túlzott mértékű kitermelése ökoszisztémák megsemmisüléséhez, a partvonalak eróziájához, a biológiai sokszínűség csökkenéséhez és élelmiszerhiányhoz vezetett. A társadalmi következmények is jelentősek, például ezeken a területeken csökkent a természeti katasztrófákkal szembeni állóképesség, nőtt viszont a korrupció és a bűnözés
- figyelmeztetett Xiaoyang Zhong a holland egyetem kutatásának vezetője.
Illegális homokbányászattal a világ több mint 70 országában találkoztak már, több helyen a legmagasabb szintről szervezik az ezzel foglalkozó bűnszervezeteket.
A betongyártáshoz, az üveggyártáshoz, de a fémmegmunkáláshoz is homokra van szükség (Fotó: Unsplash/Ivan Bandura)
Paul Behrens, a kutatás másik vezetője, az egyetem környezeti változásokkal foglalkozó szakának adjunktusa szerint nemzetközi összefogásra van szükség, a homok kitermelésére, az ugyanis elengedhetetlen az építkezésekhez.
Tudatos tervezésre van szükség, hogy a jövő generációinak is kellő mennyiségű homok álljon a rendelkezésére
- mutatott rá a szakember.
Zhong szerint a homokkrízis azzal is enyhíthető, ha megnöveljük az épületek élettartamát, ha újrahasznosítjuk a betonelemeket, illetve alternatív anyagokat használunk.
A kutatók az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) figyelmét is felhívták, hogy állítsanak fel globális monitoring programokat a homok kitermelésének ellenőrzésére.