A "környezetbarát közlekedés" kifejezést hallva jogosan érezhetjük azt, hogy ez a két szó nem minden esetben egyeztethető össze, sőt, gyakran inkább ellentmondanak egymásnak. Persze vannak fokozatok, átmenetek a kerékpáros közlekedés és egy dízelfaló erőgéppel való furikázás között. Ha csak az autós közlekedést vesszük figyelembe, akkor is számos tényező befolyásolja a folyamat környezetre gyakorolt hatását.
A városi közlekedés, főleg ha lámpás kereszteződések sokasága tarkítja, egy meglehetősen összetett, soktényezős rendszer. A munkaidő elejét és az iskolakezdést megelőző időszak, valamint a délutáni dömping mindig fokozottabb forgalmat okoz az oktatási intézmények és a sok embert foglalkoztató munkahelyek közelében.
A szakaszosan váltakozó időszakokban más-más dinamika jellemzi a forgalmat, amit eltérő igények jellemeznek. Ahhoz, hogy ezeket helyén kezeljük, nagy fokú progresszivitásra és rugalmasságra van szükség. Egy tavaly év végén napvilágot látott amerikai, kormányzati jelentés nyújt most segítséget abban, hogy hol tart jelenleg ez a kérdés.
Az ilyen jellegű helyzetek kezelésére az Egyesült Államokban már az 1960-as évek óta használnak közlekedési rendszereket, melyek jelentős fejlődésen estek át az elmúlt évtizedekben. A technológia fejlődése lehetővé tette, hogy a korábban manuálisan irányított rendszereket egyre inkább automatizálják, észszerűsítsék. Ma már érzékelők és időzítők sokasága segíti ezeket, hogy a leginkább megfeleljenek a változó igényeknek.
A legújabb intelligens rendszerek már elsőbbséget biztosítanak a vészhelyzeti járműveknek, és az érzékelőkből érkező információk alapján bármikor képesek áthangolni a rendszert a megváltozott igényekre. Ezzel csökkentik a dugók, és így a forgalomban töltött órák számát. A statisztikák igazolják azt is, hogy ez a fajta okosrendszer szemmel láthatóan csökkenti a balesetek számát is. A jelentés idéz egy tanulmányt, amely szerint 2011 és 2018 között 5 százalékkal csökkent a balesetek száma öt olyan közúti folyosón, ahol adaptív jelzőlámpás forgalomirányítást alkalmaznak.
Az ilyen rendszerek sajátossága az is, hogy hozzá lehet igazítani az adott területen előnyben részesített sajátosságokhoz, irányelvekhez. Az ITS (Intelligent transportation system - intelligens közlekedési rendszer), ha úgy állítják be tekintheti prioritásnak a kerékpárral közlekedők biztonságát, vagy kedvezhet a gyalogosoknak is.
A jelentés azonban beszámol negatív tapasztalatokról is. Washingtonban egyes ITS által vezérelt közlekedési rendszerek, mivel úgy állították be őket, elsőbbséget adnak az áthaladó forgalomnak, így nem hatékonyak a buszok menetrendjének betartásában, és a gyalogos átkelés koordinálását is ennek rendeli alá a rendszer.
Néhány - a közlekedésügyben dolgozó - tisztviselő megjegyezte, hogy az ITS gyors fejlődésével fel kell vennie a versenyt a fizikai rendszerek korszerűsítésének is a stabil és megbízható működés érdekében. Előfordulhat például, hogy bizonyos régebbi eszközökbe nehezen integrálhatók az újabb ITS szoftverek, ami hosszútávon nem megbízható működést is eredményezhet.
Szó esett még a kiberbiztonságról, vagyis az ITS-rendszerek sérülékenységéről, ami új feladatok elé állítja ezek üzemeltetőit, karbantartóit. Összességében tehát az ITS vezérelte rendszerek komoly előnyöket biztosítanak a közlekedés támogatása és optimalizálása szempontjából, de sok többletfeladatot is rónak az azt alkalmazókra.
Magyarországon az ITS-rendszerek használata ugyan még gyerekcipőben jár, de vannak ezzel kapcsolatban előremutató kezdeményezések, melyet a döntéshozók szándéka szerint további lépések követnek a jövőben.