Hétfőn számolt be róla a hvg.hu, hogy Clément Beaune francia közlekedési miniszter szerint napirendre kellene tűzni a magánrepülők betiltását az európai közlekedési miniszterek októberi ülésén. A politikus azután emelt szót a magángépek ellen, hogy Franciaországban több olyan Twitter-oldal is létesült, amely kifejezetten francia milliárdosok magánrepülős útjait követi. A magángépek útjainak ellenőrzéséből kiderült, hogy az egyik francia cégcsoport repülője egy nap alatt háromszor is felszállt, ezzel 22 tonna szén-dioxidot kibocsátva, ami egy átlagos, benzines autó tízéves emissziójának felel meg.
Ez az intézkedés nagyon kevés emberre lenne hatással, és hatalmas ökológiai előnyökkel járna. Vannak, akik teljesen elszakadtak a valóságtól, úgy utaznak repülővel, mint mások metróval
- mondta Beaune.
A magánrepülők után a golfpályák is beállhatnak a sorba
A Euronews még júliusban közölt hosszabb cikket online felületén Abbie Richards klímakutató, környezetvédő aktivista tollából, aki szintén egy viszonylag kis kört érintő, cserébe jelentős környezeti terheléssel járó hobbit szeretne felszámolni: a golfot.
Bár a golfpályákat általában fű borítja, inkább tekinthetőek zöld sivatagnak, mint a természet részének (Fotó: Unsplash/Soheb Zaidi)
A golfozás, bár eleinte a leggazdagabbak sportja volt, idővel az amerikai középosztály kedvelt időtöltésévé vált. Európában főleg Nagy-Britanniában számít népszerűnek. Richards szerint világszerte körülbelül 40 000 golfpálya üzemel (az Egyesült Államokban 9052, Európában 8940 pálya működik, utóbbi kontinensen azonban 151 további pályát építenek jelenleg), úgy, hogy minden egyes pálya 26-szor annyi helyet foglal el, mint egy focipálya, cserébe jóval kevesebben tudják egyszerre használni.
Az aktivista szerint a golffal kapcsolatos kifogásokat gyakran azzal hárítják, hogy a golfpályán való tartózkodás egyben kapcsolatot jelent a természettel is, így tehát egészséges kikapcsolódásnak tekinthető. Ezzel csak az a gond - írja Richards - hogy a golfpályákat sok mindennek lehet nevezni, természetesnek viszont nem igazán.
A golfpályák olyan vidámparkok, amelyek a természetet imitálják - röviden így lehet összefoglalni az aktivista álláspontját a jelentős költséggel kiépített pályákkal kapcsolatban. Ezek a területek ugyanis az esetek nagy százalékában teljesen mesterséges, a természetből kihasított részek, amelyeknél gyakorlatilag először elsivatagosítják a terepet - azaz, kiirtják a természetes növényzetet, fákat - majd teljesen átalakítják, a játékosok igényeinek megfelelően.
Biológiai sokszínűség helyett: priviliegizált emberek és rengeteg alkohol (Fotó: Unsplash/Sugar Golf)
A golf nem a természet ünneplése, hanem a természet legyőzésének ünneplése. Természet, de steril, rövidre nyírt fűvel, minimális biológiai sokszínűséggel és rengeteg alkohollal. Az emberiség fogta a természetet és bulldózerekkel társasjáték-pályává alakította
- írja az aktivista
Rémisztő mennyiségű víz megy el a golfpályákra
Abbie Richards hajmeresztő számokkal is alátámasztja az érvelését: az általa közölt adatok szerint csak az amerikai golfpályák gondozására évente több mint kilencmilliárd (!) liter víz megy el, míg Thaiföldön egyetlen pálya annyi vizet használ fel, mint hatvanezer vidéki állampolgár.
Mindezt azért, hogy a turisták ugyanazt a játékot játszhassák, mint otthon, csak egy Mai Tai koktéllal a kezükben
- mutat rá Richards.
A golfpályák fenntartásával kapcsolatban további probléma, hogy a már-már természetellenesen zöld pázsit gondozására jelentős mennyiségű, nem ritkán egyenesen illegális műtrágya-, és rovarirtó-készítményeket is bevetnek, amely a talajba beszivárogva bekerülhetnek a víz körforgásába, ez pedig algásodást idézhet elő a környékbeli vizekben, hosszabb távon pedig komplett ökoszisztémák megsemmisülését vonja maga után. Ezzel kapcsolatban további jelentős probléma, hogy a rovarirtó szerek 98 százaléka, a növényvédő szerek 95 százaléka nem csak a célfelületeket érinti, hanem a környező élővilágot is. Richards szerint ez a mezőgazdasági termelésnél, élelmiszerek előállításánál még vállalható kompromisszum lehetne, hiszen létfontosságú dologról van szó, egy játék vagy sport mellékhatásaként viszont minimum felelőtlenség.
A golfpályák fenntartására iszonyatos mennyiségű víz megy el minden évben (Fotó: Unsplash/Andre)
A sportág rajongói számára jó hír, hogy az Egyesült Államokban már üzemel olyan golfpálya, amelynek működése során a fenntarthatóságot helyezték előtérbe, így nem használnak semmilyen mezőgazdasági vegyszert a gyep gondozására - ettől függetlenül persze az adott terület ugyanolyan kevés ember számára nyújt hasznot, mint egy hagyományos golfpálya. Ráadásul, ide bekerülni sem egyszerű, részben, mert a tagságot 315 főben korlátozták, részben pedig azért, mert a tagsági díj egyszeri 350 000 dollár, azaz több mint 143 millió forint, amihez további 12 ezer dolláros, azaz szűk ötmillió forintos éves költség is társul.
A golfozás szó szerint pazarlás. Hajléktalan és éhes emberek élnek ugyanazokban a városokban, ahol egy maroknyi kivételezett ember apró labdákat ütöget azon a földön, ahol több ezren lakhatnának, vagy ami több ezer ember számára biztosíthatna táplálékot. A golf az erőforrások pazarlását és a természet pusztítását ünnepli, amelyből az a kevés ember húz hasznot, akik meg tudják fizetni. A jégtakaróink olvadoznak, az óceánok tengerszintje emelkedik, a globális hőmréséklet szintén, miközben állatfajok tűnnek el örökre. A valódi természet épp összeomlik, de ezt a golfozók valószínűleg nem érzékelik, mert a műfüves pályákról ez nem látszik. A XX. század véget ért. Itt az ideje, hogy társadalomként belássuk, a golf rossz ötlet volt, lépjünk túl rajta
- zárja gondolatait Abbie Richards.