A klímaváltozás egyes negatív hatásait már biztosan nem kerülheti el az emberiség, de a súlyosabb következmények elkerülésére is egyre kevesebb esélyünk van. Azonnali lépésekre lenne szükség, hogy sikerüljön másfél fok alatt tartani a felmelegedés mértékét. Ráadásul nem csak ez az egyetlen kihívás, amit az emberiségnek meg kellene oldania.
A Berliner Morgenpost interaktív térképen mutatja meg, hogy a Föld melyik pontjai válhatnak lakhatatlanná az előttünk álló évtizedekben, ha minden a mostani mederben halad tovább. Pontosabban, a vizualizáció azt feltételezi, hogy a felmelegedés mértéke az évszázad végére 2,5-3 Celsius fok körül alakul, erre sajnos jelentős az esély.
Az interaktív térképen több nézetben láthatóak a szélsőséges időjárási jelenségek (Forrás: morgenpost.de)
A térképnek több nézete is van, ebből azonban a piros színnel jelölt a leglátványosabb, ez ugyanis nem tesz különbséget a negatív környezeti hatások között, csupán bemutatja, hogy melyek a világnak azok a területei, amelyek 2100-ra, az évszázad végére már alkalmatlanok lesznek az életre. Minden hatszög egy körülbelül 12 ezer négyzetkilométeres területet jelöl, ez nagyjából New York City méretével egyezik meg. Az oszlopok magassága pedig azt mutatja, hogy az adott területen hány ember él.
Az okok változatosak, az extrém hőségtől a trópusi viharokon és az emelkedő tengeriszinten át a szárazságig, vagy az ivóvíz hiányáig. A legrosszabb helyzetben azok a területek vannak, ahol ezek a tényezők valamilyen kombinációban vagy átfedésben jelennek meg.
Hőség, kánikula
Az egyik legnagyobb problémát a felmelegedés jelenti. Ahogy az oldalon írják, az emberek képesek túlélni a 40 fok feletti hőmérsékleteket, de csak száraz körülmények között, mivel ilyenkor tudnak izzadni. Ha azonban hőség is van és a párataralom is magas, akkor 32 fok környékén már szinte lehetetlen elvégezni a hétköznapi teendőket, 35 fok felett pedig még a legegészségesebb emberek szervezetét is komoly, akár életveszélyes terhelés is érheti.
A magas hőmérséklet - szárazsággal kombinálva - kiváló táptalaj a hatalmas erdőtüzek kialakulásához (Fotó: Unsplash/Mike Newbry)
Ilyen szélsőséges állapotokat eddig csak ritkán rögzítettek, akkor is csak olyan területeken, mint az Egyesült Arab Emírségek vagy Pakisztán. A nedves hőhullámok azonban 2100-ra sokkal nagyobb területeket fognak érinteni. A Berliner Morgenpost a 2003-as európai hőhullámot említi figyelmeztető példaként, amikor a kontinensen az átlaghőmérséklet nem haladta meg a 28 fokot, ez mégis körülbelül 72 ezer halálos áldozatot követelt.
Szárazság, vízhiány
A hőségnél sokkal nagyobb területet érint az úgynevezett vízstressz, ami a szárazságok, aszályok hatására visszahúzódó, eltűnő folyókat és tavakat jelent. Ez közvetlenü befolyásolja az élelmiszerhez és a biztonságos ivóvízhez való hozzáférést. Egyben rámutat a klímaváltozás egyik paradoxonjára is: miközben egyre gyakoribbak lesznek a hatalmas csapadékkal járó, hirtelen és extrém viharok, ebből a folyadékmennyiségből szinte alig marad meg valami, amit ivóvíz vagy öntözővíz formájában lehetne hasznosítani.
A klímaváltozás miatt visszahúzódó gleccserek is komolyan fenyegetik az ivóvízkészleteket. Ez különösen a Himalája környékén élő mintegy másfélmilliárd ember számára nagyon rossz hír, de máshol sem túl rózsás a helyzet:
az évszázad végére a bolygó összes szárazföldjének negyedét (!) érinti majd az extrém vízstressz.
Jelenleg a legtöbb érintett Afrikában és Ázsiában él, 2100-ra azonban Európában is legalább 147 millió ember szenvedi majd meg a vízhiányt. Ez a mostani szint (67 millió ember) több mint duplája, ráadásul mindezt úgy, hogy ebbe a számításba még nem kalkulálták bele a populáció gyarapodását.
Emelkedő tengerszint
Értelemszerűen főleg a partmenti településeket érinti a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedése. Ennek csak egyik oka a sarkvidéki jégsapka olvadása, a felmelegedés miatt kitáguló óceánok is hozzájárulnak majd a problémához. Ez nagyjából szűk 119 millió embert érinthet világszerte.
A sarkvidéki jég csak egy a súlyosbító tényezők közül (Fotó: Unsplash/Melissa Bradley)
Trópusi viharok
A szélsőséges viharok, hurrikánok, tájfunok, ciklonok óriási pusztítást végeznek a partok mentén - olykor a szárazföld belsejében is - amit az ezzel együttjáró áradások súlyosbítanak. Bár elképzelhető, hogy ezek gyakorisága nem növekszik, azonban azzal kell számolni, hogy a jövő viharai jóval durvábbak lesznek, mint a mostaniak. Ez azért is különösen veszélyes, mert sokszor kifejezetten sűrűn lakott területeket érintenek a hasonló időjárási jelenségek.