A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) statisztikái szerint az áru-, és személyszállítás a bolygó emisszióinak 24 százalékáért felelős, ennek nagyjából felét a kamionok és a teherszállítás teszi ki, míg a másik felét a tömegközlekedés vagy közösségi közlekedés, ahogy napjainkban inkább hivatkoznak rá.
Az elektromos autók megjelenésétől sokan azt várják, hogy csökkentsék a személyszállítás ökológiai lábnyomát. Bár tény, hogy a villanyhajtású járművek helyi szinten hatékonyan tudják mérsékelni a légszennyezés mértékét, ahhoz, hogy tényleg zöldebbek legyenek, szükség van a háttér-infrastuktúra környezetbarát átalakítására is.
Az elektromos autók mellett a tömegközlekedésben is nagyobb szerepet kaphatna az elektromos hajtás (Fotó: Scopio/Valentin Lievre)
A University of Toronto közelmúltban elvégzett kutatása viszont azt találta, hogy az elektromos autók elterjedése még nem lesz elegendő az egyes országok klímacéljainak tartásához, azaz, csak az e-autókkal nem lehet 2 Celsius fok alatt tartani a felmelegedés mértékét.
Ráadásul, ahogy egyre nő a városokban élő lakosság száma, a személyautók úgy jelentenek egyre komolyabb problémát. A városközpontokban sok helyen mérsékelni kellene a járművek számát, aminek eredményeként csökkenthető lenne a kizárólag a járművek által hasznosítható parkolófelületek mértéke is.
Az egyik lehetséges megoldást a környezetbarát tömegközlekedési infrastuktúra kialakítása jelentené. Ebben a fejlődő országok számára jelentős segítséget jelenthet az Adaptation Fund nevet viselő, ENSZ-hátterű alap, amely 2023-ig mintegy 74 milliárd fonttal támogatja ezekben az országokban a klímaváltozás elleni védekezést. A pénz jelentős részéből fenntartható infrastuktúra projekteket valósítanak meg, amely többek között haétkony tömegközlekedési rendszerek kialakítását is jelenti.
Ezt támogatja az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete, az IPCC is, amely Avoid, Shift, Improve (Kerüld el, Válts, Fejlessz) címen keretrendszert dolgozott ki a fenntartható tömegközlekedés hátterének megteremtéséhez. A javaslat egyébként egy, a kilencvenes években Németországban kidolgozott hasonló dokumentumra épít - írja a The Conversation.
A cím első kifejezése arra utal, hogy a jövő városaiban törekedni kell rá, hogy ha csak lehet, elkerüljük, hogy utazásra, közlekedésre legyen szükség. Ez új városi terek, városközpontok kialakítását, illetve a régiek fejlesztését, korszerűsítését jelenti lényegében, hogy a városlakók egy helyen elérjék a munkalehetőségeket, az üzleteket, az oktatási intézményeket és a szórakozóhelyeket. Persze, ez sok város számára nagy nehézségeket jelent az elmúlt évtizedekben, évszázadokban kialakult gyakorlatok miatt, de több növésben lévő település számára mutathat jó mintát. A városiasodás miatt sok helyen eleve az autóhasználatot szem előtt tartva alakították ki a fő városi közlekedőcsatornákat, azonban a még növésben lévő, fejlődő városoknak nem kell feltétlenül ezt a mintát követnie.
Az IPCC dokumentumának címében szereplő Shift arra utal, hogy a nélkülözhetetlen személyszállítási megoldásokat fenntarthatóbb és nagyobb kapacitású megoldásokat kell kialakítani. Ez egyrészt jelenti a tömegközlekedés modernizálását, másrészt olyan lehetőségek megteremtését, mint a kerékpárutak és sávok, a gyalogosoknak teret adó sétálóutcák vagy épp az elektromos közösségi robogók vagy elektromos kerékpárok használata. Utóbbinál fontos kiemelni az elektromos rásegítés lehetőségét, ugyanis svéd és norvég kutatások kimutatták, hogy az e-bringákat nagyobb mértékben veszik igénybe azok, akik a hagoymányos biciklizést nem választanák, és általában a felhasználók több és hosszabb utat tesznek meg a villanybringákon.
A változásnak része kell, hogy legyen az autós közlekedés korlátozása a városközpontokban. Bár ez egy megosztó kérdés, a gyakorlat azt mutatja, hogy ahol megvan a kellő akarat, ott meg lehet valósítani, anélkül, hogy bárkit rosszul érintene. Érdemes megnézni a Geopizza podcast által össegyűjtött fotókat, olyan nagyvárosokról, mint Düsseldorf, Brüsszel, Mexikóváros vagy akár London, ahol sikeresen alakítottak át korábban jelentős autóforgalommal terhelt utakat, gyalogosokra és kerékpárosokra fókuszáló városi terekké.
A keretrendszer harmadik pontja, az Improve pedig a közösségi közlekedés emissziócsökkentésére vonatkozik, azaz a buszok, vonatok és más autós közösségi megoldások - például autómegosztó szolgáltatások - esetén az elektromos hajtás bevezetését szorgalmazza, a belső égésű motorokkal szemben.