Az elmúlt években berobbantak a köztudatba az olyan alternatív húsfélék, mint a Beyond Meat vagy az Impossible Meat, amelyek növényi alapanyagokból készülő, a valódi húst imitáló megoldások. Ugyanakkor, szép pályafutás előtt állnak az olyan technológiák is, mint például a Leonardo DiCaprio befektetési portfóliójában is megtalálható Mosa Meat, amely valódi húst állít elő, állatok levágása nélkül, laboratóriumi körülmények között.
A laborban készülő kávé alapanyagát képező sejtkultúra (j.) és a kész kávé (Fotó: VTT)
Érthető a lelkesedés, mivel az emberiség egyre több húsra vágyik, miközben a hústermékek előállítása nem nevezhető éppen környezetbarát vagy fenntartható iparágnak. A világon fogyasztott hús termelése foglalja le a mezőgazdasági területek 80 százalékát, a marhacsordák által kibocsátott metángáz hozzájárul a klímaváltozáshoz, és akkor még nem beszéltünk például a felhasznált ivóvíz mennyiségéről sem.
Bár kisebb súlyú probléma, de akkor is gondot okoz a világnak a kávétermelés - hívta fel a figyelmet nemrég a Science.org. A kávécserjék termesztése - főleg a fejlődő országok területén - hozzájárul az erdők kiirtásához, csökkenti a biodiverzitást, emellett pedig rengeteg szén-dioxid kibocsátásával jár.
Ráadásul, német kutatók vizsgálata szerint a kávécserjék termesztésére használt területek fele 2050-ig alkalmatlanná válhat a mezőgazdasági hasznosításra. Egy kávéültetvény átlagos élettartama körülbelül harminc év, ami azt jelenti, hogy valószínűleg elkerülhetetlenül megérzik majd a világ koffeinfüggői a klímaváltozás hatásait. Ezzel egyébként a termesztőknek is szembe kell nézniük, ugyanis a kávécserjék rendkívül kényes növények, csak megfelelő klímán hoznak termést, a termelőknek viszont az elmúlt években egyre inkább meggyűlik a baja az extrém időjárási körülményekkel, aszályokkal és viharokkal.
Itt lépnek be a képbe a finn VTT Technical Research Centre kutatói, akik úgynevezett "kávébab-mentes" (beanless) kávékészítményekkel állnák útját a globális kávéhiánynak. Heiko Rischer a VTT növényi biotechnológiával foglalkozó részlegének kutatója és kollégái ugyanis a cikk elején bemutatott, laborban készülő húskészítmények mintájára azzal próbálkoznak, hogy mezőgazdasági területekről származó növények nélkül állítsanak elő kávét, vagy, ahhoz legalábbis nagyon hasonlító alapanyagot.
Az első kísérletek biztatóak: bár a kávébab helyett sejtkultúrából előállított első adagok ugyan még nem alkalmasak emberi fogyasztásra - pontosabban, erre még nem kaptak engedélyt - a kutató szerint jó úton járnak. Ha minden jól megy, Európában és az Egyesült Államokban négy éven belül engedélyt kaphatnak a laborban előállított kávékészítmények.
"Egyelőre valahol a kávé és a fekete tea között van valahol az íze" - magyarázta Rischer a Guardian brit lapnak nyilatkozva. "Ez azonban függ a pörkölés mértékétől is, az első adag enyhébb pörkölést kapott, így inkább a teára emlékeztet."
A VVT "kávéját" különféle tápanyag-vegyületekkel megtöltött, úgynevezett bioreaktorokban állítják elő, amelyhez nincs szükség növényvédő szerekre, de a vízigénye is jóval kevesebb, mint a kávécserjéknek. Mivel pedig szinte bárhol előállítható, Rischer szerint jelentősen csökkenthető az ellátási lánc hossza is, azaz, sokkal könnyebb lesz a helyi fogyasztóknak helyben készült kávét kínálni.
Bár a hasonló vállalkozások már egy ideje elkezdtek mozgolódni - a Seattle-ben működő Atomo Coffee például nemrég 11,5 millió dolláros kockázati tőkebefektetést húzott be - egyelőre nagy kérdés, hogy a kávérajongók mit szólnak majd az új megoldáshoz. A kanadai Dalhousie University 2019-es kutatása során ugyanis még az jött ki, hogy a kanadaiak 72 százaléka hallani sem akarna a laborban előállított kávéról.
Az érme másik oldala pedig, hogy a "laborkávé" elterjedésének milyen hatása lehet azokra, akik most (még) a kávétermesztésből élnek. A mezőgazdaság fenntarthatóságával foglalkozó Committee of Sustainability Assessment nevű szervezet becslése szerint ugyanis a mesterségesen előállított kávé milliók megélhetését veszélyeztetheti, olyan országokban, mint például Etiópia vagy Costa Rica, ahol a GDP jelentős hányada származik a kávéiparból.