A globális felmelegedés egyike napjaink legsürgetőbb problémáinak. Az üvegházhatású gázok felmelegítik a légkört, ami hosszútávon extrém következményekkel járhat. Ezek közül a legyakoribb a szén-dioxid, mely az égés melléktermékeként, minden ezzel járó tevékenység kapcsán termelődik. Ez által a levegő felmelegszik, és az olvadó jégsapkák megemelik a tenger szintjét.
A probléma legkézenfekvőbb megoldása az, hogy amennyire csak lehet, vissza kell szorítani ezeknek a gázoknak a termelődésével járó tevékenységeket, ami nem egyszerű, hiszen a szén-dioxid jellemzően a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származik. A másik egy olyan elméleti módszer, aminek a megvalósítására ugyan léteznek már különböző megoldások, ám ezek vagy túl bonyolultak, vagy nem gazdaságosak.
Brit és kínai szakértők most közösen dolgoztak ki egy új módszert, melynek előzetes eredményei ugyan biztatóak, de először mindenképpen ki kell azokat próbálni nagyban is. Sikerült a kutatócsoportnak egy olyan stabil molekulát létrehozni, ami ha nagyobb tételben is alkalmazható, az részben megoldást hozhat a légkört melegítő anyag problémájára.
A közös projekten dolgozó tudósok által megalkotott molekulaszerkezet egy olyan stabil kötést alkot, mely tényleg képes bizonyos mennyiségben megkötni a szén-dioxidot. Az Edinburgh-i Heriot-Watt Egyetem munkatársai a Kelet-kínai Műszaki Egyetem munkatársaival egy olyan tetraéder alakú molekulát hoztak létre, mely először magához vonzza, majd meg is köti a körülötte lévő szén-dioxidot.
Az előzetes laboreredmények igazolják, hogy a kérdéses anyag az üvegház hatású gázok közül nemcsak a leggyakoribbat köti meg, hanem a kiadott tanulmány szerint a szintén rendkívül problémás kén-hexafluoridot is. Ez a kevéssé ismert gáz 800-3200 évig is megmarad a légkörben, szemben a szén-dioxid 5-200 éves eliminációs idejével. Ebből egyszerűen belátható, hogy a kén-hexafluorid hosszabb élettartama miatt sokkal károsabb a légkörre.
Mivel az üvegház hatású gázok koncentrációja minden ezt helytelenítő vélemény ellenére évről-évre nő, jelen állás szerint évente akár 20 milliárd tonna széndioxidot kellene kivonnunk a légkörből a globális kibocsátások ellensúlyozására. Ehhez képest a jelenlegi tempóban a fák és a talaj ennek legfeljebb a tizedére képesek.
Ehhez ugyan jön még további 2,3 millió tonna, ami a szén-dioxid-elnyelő rendszereknek köszönhetően távozik a légkörből, de egy kis fejszámolással könnyedén belátható, hogy kapcsolódó innovációk nélkül - mint a fenti projekt is - ez a probléma soha nem oldható meg.