Még áprilisban, a Telexnek adott interjújában mondta el Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, hogy a tervek szerint teljesen autómentesítenék a pesti alsó rakpart Lánchídtól délre eső részét. A hír óriási vihart kavart, azóta is támadják egymást az ellenérdekelt felek. A terv ellenzői végeláthatatlan dugókat vizionálnak, holott a rakpart lezárását hétvégenként a budapestiek többsége (a Medián szerint 73 százaléka) is támogatta, de több mint 50 százalék a hosszú távú autómentesítést is üdvözölné.
Érdekes, hogy sokan annak ellenére rettegnek a lezárt rakpart által generált dugóktól, hogy a Pesti alsó rakpartot a Margit híd és az Országház között tavaly júniusban lezárták, Budapest mégis állva maradt. Az autómentes városokról már korábban is írtunk, igaz, az elnevezés megtévesztő, hiszen nem arról van szó, hogy
egész településekről száműznék az autókat, pusztán arról, hogy megfelelő tervezéssel élhetőbbé tehetőek akár a nagyobb városok is, ráadásul úgy, hogy ez nem megy a forgalom rovására sem, sőt.
Az autómentesítés előnyös a városok számára
A klímaváltozás elleni küzdelemmel foglalkozó Possible jótékonysági szervezet nemrég összegyűjtötte, hogy egyes európai nagyvárosokban milyen módszerekkel gondolták újra a közlekedési hálózatokat, az autóforgalom csökkentése érdekében - írja a Euronews.
Budapest alsó rakpartjának lezárása sokaknál kiverte a biztosítékot (Fotó: Unsplash/Viktor Keri)
A szervezet több lehetséges megoldási módszert is összegyűjtött, ezeket a példákat mutatjuk most be. Jó megoldás például az utcák szerepének újragondolása. Londonban és Oslóban ennek a parkolóhelyek megritkításával álltak neki, pontosabban, a meglévő parkolóhelyek funkciójának felülvizsgálatával.
A brit fővárosban fűvel borították be a felszabaduló helyeket, ahová közösségi eseményeket , szabadtéri edzéseket, teadélutánokat és könyvklubokat szerveztek, míg Oslóban a legtöbb szabadtéri parkolóhelyet utcabútorokkal, padokkal, asztalkákkal töltöttek fel, a járda és a bicikliutak felületét pedig jelentősen megnövelték.
Bár a helyi üzletek tartottak tőle, hogy ez majd a forgalmuk rovására megy, a valóságban még növekedett is a forgalmuk a gyalogosok számának emelkedéséből fakadóan.
Londonban, ahol a szabályozás vagy az infrastuktúra nem tette lehetővé, kreatív megoldásokhoz folyamodtak: 2021 szeptemberében meghirdették a People Parking Day napot, amely során arra bátorították a városlakókat, hogy találjanak ki különféle kreatív módokat a parkolóhelyek hasznosítására. Az egyik ilyen megoldást Adam Tranter, Coventry városának "kerékpáros polgármestere" szállította, aki miniparkot rendezett be az egyik ilyen parkolóhelyen.
I built a parklet in a car parking space but it was removed by the council because it wasn’t a motor vehicle.
— Adam Tranter (@adamtranter) June 21, 2021
I’ve now built a parklet which is a motor vehicle and so the space for the community is back. Enjoy! pic.twitter.com/d8YKiw75Io
Mivel azonban ennek kivitelezése különféle jogszabályokba ütközött, Tranter egy kiskapuval oldotta meg a helyzetet: egy kisteherautó platoját rendezte be növényekkel és egy paddal, így pedig már semmi sem akadályozta meg, hogy kissé zöldebbé tegye a környezetet.
A középkori város, amely belefulladt az autókba
A belga Ghent ugyan nem Európa legnagyobb városainak egyike, a bő negyedmilliós kisváros azonban így is jó példa az autómentesítésre: a szűk, középkori utcákon ugyanis már a XX. század nyolcvanas éveiben elkezdtek komoly problémát okozni az autók. A nagy döntésre végül 1997-ben került sor, amikor a történelmi városmagból kitiltották az autókat, ugyanakkor jelentős befektetéssel fejlesztették a kerékpáros infrastuktúrát. Körülbelül 300 kilométernyi bicikliút épült, amelyet bérelhető közbringákkal tettek mindenki számára hozzáférhetővé.
Az autómentes városokban több hely jut a gyalogosoknak, kerékpárosoknak, akik így könnyebben érik el a különféle szolgáltatásokat (Fotó: Unsplash/Ryoji Iwata)
Ennek, a szinte már unásig ismételgetett módszernek most az elektromos kerékpárok terjedése adhat új lendületet. Az elektromos rásegítéssel ellátott közbringák ugyanis szinte mindenki számára elérhetővé teszik a környezetbarát városi közlekedést, ráadásul, így már attól sem kell tartani, hogy leizzadnánk, mire beérünk a munkába.
Hasonlóan fontos a megfelelő várostervezés. Erről is írtunk már az úgynevezett lassú város koncepciójáról szóló cikkünkben. A Possible statisztikái szerint ugyanis ma a városlakók 90 százaléka olyan környéken él, ahol a forgalom átlagsebessége nagyjából 30 km/h körül alakul - a lassú városban ez azonban nem jelent gondot. Pontosabban, egy átgondoltan megtervezett, több kisebb városmagot tartalmazó településen nem jelent gondot, hiszen az ilyen helyeken a legtöbb ember 10-15 perces sétával szinte minden szolgáltatást elér, amire szüksége van. Itt jegyeznénk meg, hogy a városokon belül létesített, nagyobb sebességet lehetővé tévő autós útvonalak, többsávos gyorsforgalmi utak általában éppen ezt a célt nem érik el, azaz, annak ellenére, hogy léteznek, a rajtuk közlekedők csak ritkán használhatják ki a gyorsaságból eredő előnyt, sokkal jellemzőbb, hogy inkább a dugóban fognak ücsörögni.
Milánóban egy Open Squares (nyílt terek) nevű koncepciót fogadtak el nemrég, amelynek lényege, hogy új tereket nyissanak meg a gyalogosok számára.
Akárhogy is: az autók számát csökkenteni kell
Erre jó példa a vasúti, elővárosi közlekedés fejlesztése, az autómegosztó szolgáltatások alkalmazása, de a legmodernebb technológia bevetése is. Nemrég írtunk arról a városról, ahol a mentőautók sosem kapnak pirosat. Hasonló, mesterséges intelligencián nyugvó megoldásokkal hatékonyan optimalizálható az autóforgalom ritmusa, ami jelentősen csökkenti a légszennyezést, zajszennyezést és a környezeti terhelést is.
A városi terek újragondolásával mindenki csak jól járna (Fotó: Unsplash/Alice)
Aki pedig azt gondolná, hogy a hasonló intézkedések csak a kisebb városokban működnének, annak ajánljuk a Paris respire sans voiture (Párizs autók nélkül lélegzik) nevű kezdeményezést, amely a francia főváros autómentes zónáinak kijelölésével mutatja meg, hogy mennyivel élhetőbb lehet akár egy sokmilliós nagyváros is, ha az autósokat, hangsúlyozzuk, nem úgy ahogy van kitiltják a környékről is, csupán átgondoltabban engedik be őket a települések belső területeire.