Az elmúlt két évben Európa legégetőbb problémája az energia beszerzése volt. Újra kellett gondolni uniós és tagállami szinten is, hogy merre induljunk, ugyanis az már az orosz-ukrán háború kitörése előtt is egyértelműen látszott, hogy nem működnek az elmúlt évtizedekben bejáratott csatornák, legalábbis úgy nem, ahogyan megszoktuk. Súlyosbítja a dolgot, hogy Bulgária nemrégiben bejelentette a területén keresztül érkező orosz gáz tranzitdíjának negyedével való emelését. A gáz világpiaci ára ugyan ideiglenesen visszaesett egy viszonylagosan olcsóbb szintre, de ez tartós megoldással nem fog szolgálni a probléma tekintetében.
Nemcsak Európa küzd a beköszöntő új világ új nehézségeivel, lassan globálissá növi ki magát a válság. A fosszilis energiahordozókhoz fűződő hatalmi érdekeket, ha szép lassan és fokozatosan is, de elkezdik felülírni a józan ész diktálta megoldások, amik alkalmazásakor igyekeznek a döntéshozók tovább látni a rövidtávú előnyöknél.
Tavaly év végén befutotta a híradásokat egy spanyol falu, El Raelengo története, amely elsők között hozott létre a kontinensen energiaközösséget. Az Alicante tartományban található település ma már háromszáz lakosának a háztartását segíti ilyen kollektív rendszer. Az, hogy viszonylag gyorsan sikerült elérniük, hogy több áramot termelnek, mint amennyit felhasználnak, annak köszönhető, hogy már jóval korábban elkezdték a napelemek telepítését. Most már csak kiegészíteni kellett a meglevőket és összehangolni a működésüket. Mára több tucat közösség követte a példájukat és alkottak lokális energiaközösséget lakóhelyükön.
Bár az energiaközösség fogalma viszonylag új keletű az EU-ban, a közösségi energiafelhasználásé már több évtizedes múltra tekint vissza. Az 1990-es évek elején a németországi Shönauban, mivel a szolgáltató nem mutatott hajlandóságot a fenntartható energiákra való átállásra, a helyi lakosok felvásárolták az energiahálózatot és az elosztót. Egyébként van jó példa a tengeren túl is: a New York-i inverter-tulajdonosok egy mobilapplikáció segítségével adhatják-vehetik az általuk megtermelt többletenergiát.
Az uniós szabályozásba 2019-ben került be az energiaközösség fogalma. Egy évvel később hazánk országgyűlése is megteremtette a törvényi feltételeit az ilyen közösségek létrejöttének. Ez hazánkban szövetkezeti vagy nonprofit gazdasági társaság formájában lehetséges. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy egymáshoz közel levő háztartások, közületek egymással összefogva közös infrastruktúrát használnak erőforrásmegosztással, illetve közösen törlesztik a beruházás költségeit.
Idén, várhatóan a hónap végéig elkezdi működését a Pesthidegkúti Energiaközösség, amely egyelőre 80 háztartás és 10 közintézmény összekötésével indul. Egy okosrendszer fogja összehangolni és optimalizálni a kapcsolódó fogyasztók energiaellátását. A közösség szövetkezeti formában fog működni, hogy bármikor szabadon bővíthető legyen.
Habár egyelőre nehezen látható át a napelemes rendszerek jövőbeli működése, hiszen januártól állunk csak át egy új szabályozási rendszerre, már most vannak hasonló konstrukcióban gondolkodó közösségek. Várhatóan további kerületek és agglomerációs települések is energiaközösségeket fognak alkotni országszerte, ha látják, hogy másoknak működik.