A felmelegedés globális jelensége egyre aggasztóbb méreteket ölt világszerte. Az elmúlt év volt a legmelegebb a mérések kezdete óta, és a tendencia tovább folytatódott az idei első negyedévben is. A múlt században kalkulált 1,5 fok, amit nem szabadna tartósan meghaladnia az ipari forradalom előtti időkhöz képest a felmelegedés mértékének, jelenleg globálisan 1,3 fokon áll, és semmi jele nincs annak, hogy ez az érték javulást mutatna.
Az európai Copernicus éghajlatkutató ügynökség idei jelentése arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés területenként változó mértéke jelenleg Európát fenyegeti leginkább. Az utolsó öt év átlagát vizsgálva kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy kontinensünkön a globális átlag kétszeresével, 2,3 fokkal emelkedett a hőmérséklet az iparosodás kora óta.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) és az Európai Unió klímaügynökségének szokásos éves jelentését hétfőn tették közzé, amiben először szerepel ennyire aggasztó prognózis. Az elmúlt néhány év során Európában emelkedő hőmérséklet és fokozódó éghajlati szélsőségek jellemezték az időjárást, aminek kísérőjelenségei - a hőhullámok, erdőtüzek és a gleccserek olvadása mára a mindennapjaink részévé váltak.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete és a Copernicus közös jelentésében megállapította, hogy a kontinensnek egyetlen lehetősége van a trend megfordítására, hogy célzott stratégiákkal igyekezzen felgyorsítani a megújuló erőforrásokra való átállást.
A kontinens tavaly a villamos energia 43 százalékát megújuló forrásokból állította elő, szemben az egy évvel korábbi 36 százalékkal, az ügynökségek tavalyi jelentése szerint. Európában már második éve több energiát termeltek megújuló energiaforrásokból, mint fosszilis tüzelőanyagokból, ám úgy látszik, hogy ez még mindig nem elég az aggasztó hatások kikerülésére.
A Copernicus arról számolt be, hogy márciusban már a tizedik egymást követő hónapban volt rekord nagyságú az átlaghőmérséklet a mérések kezdete óta. A tengerfelszín átlagos hőmérséklete az óceánban Európa-szerte 2023-ban érte el a legmagasabb éves szintet az európai helyzetet taglaló jelentés szerint.
Az ügynökség idei jelentésének a magas hőmérséklet emberi egészségre gyakorolt hatása volt a fókuszában. Az írás többek között arra is rámutat, hogy a hőséggel kapcsolatos halálesetek száma az egész kontinensen emelkedett. Az elemzés szerint tavaly közvetlenül több mint 150 emberéletet követeltek a viharok, az áradások és az erdőtüzek.
Mindemellett a jelenséggel kapcsolatos gazdasági károk 13,4 milliárd euróra rúgtak, ami szintén tovább fokozza az egyébként is nehezen kezelhető problémát. A felmelegedés a kontinensen egyedül a skandináv térséget nem érintette kritikus mértékben.