Napjainkban, a klímaváltozás, újabban pedig az orosz-ukrán háború miatt lehet nap mint nap szorongani, így minden pozitív hír jól jön, ha szeretnénk lerázni magunkról a teljes kilátástalanság érzését. Éppen ezért, legalább részben nagyon örvendetes a Euronews európai erdőkkel kapcsolatos cikke.
A hírcsatorna ugyanis rámutatott, hogy míg gyakran hallunk az Amazonas őserdőinek pusztulásáról, lényegesen kevesebb hír szól az európai erdőségekről, ahol az elmúlt évtizedekben rendkívül pozitív folyamatok játszódtak le.
Európa erdőségei komolyan gyarapodtak az elmúlt bő 30 évben (Fotó: Unsplash/Veeterzy)
Míg Brazíliában egyelőre folytatódnak az erdőirtások - az Amazonas őserdői az elmúlt két nemzedék során körülbelül 20 százalékot zsugorodtak, addig, ugyanezen idő alatt az európai erdők jelentős gyarapodást könyvelhettek el.
Európában ugyanis 1990 és 2015 között Portugália méretével megegyező területet borítottak be új erdők.
Az európai erdőket korábban jószerivel kiirtották
Bár jelenleg az európai és a dél-amerikai erdők nagyjából ugyanannak a spektrumnak az ellentétes végét képviselik, a jó hír, hogy az Amaonas esőerdői számára is van remény. Ugyanis, ahogy Jair Bolsonaro populista brazil elnök is rámutatott, Európából csak ne szóljanak be Brazíliának, hiszen az öreg kontinensen is nagy divatja volt az erdők ritkításának.
Ez így is van, azonban erre főleg az ipari forradalom során került sor, de távolabbról nézve a képet, az európai emberek voltaképpen az elmúlt két évezred során pusztították ki a kontinens erdőinek jelentős részét. A Forest Europe elnöke Ján Mičovský, jelenlegi szlovák földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rá is mutatott, hogy Európában csupán az összes erdő 2 százaléka úszta meg az emberek beavatkozását. A többi erdőnk szinte kivétel nélkül telepített erdőnek tekinthető, amelyeket környezetvédelmi, tájkarbantartási célokból ültettek, esetleg a biológiai sokszínűség serkentése vagy a fenntartható, körkörös gazdálkodás miatt.
Európában csupán az erdők 2 százaléka tekinthető érintetlennek (Fotó: Unsplash/Maksim Shutov)
Az európai erdőségeket már évszázadok óta irtották, éppen ezért sikerült eljutni odáig, hogy mostanra már szinte mindenki felismerte ezeknek a területeknek az értékét. Bolsonaro vádjai azért sem állják meg a helyüket, mert azok több évtizedes lemaradásban vannak a valósághoz képest. Európában ugyanis már legalább a hetvenes évek óta komoly figyelmet fordítanak az erdők védelmére, napjaink törvényhozói pedig már a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozását és az erdők önálló gazdasági értékét is figyelembe veszik a törvényalkotás során.
A Re Soil Foundation szerint Európa szárazföldi területeinek ma több mint harmadát erdők borítják, amely az elmúlt 30 évben 9 százalékos gyarapodást jelent. Ez idő alatt - a Forest Europe statisztikái szerint - az
európai erdők fatömege, illetve az erdők biomasszája által tárolt szén-dioxid mértéke 50 százalékkal növekedett.
Ettől még az Amazonas irtása nem fog leállni, mit tehetünk?
Kérdés, hogy mit lehet tenni a dél-amerikai esőerdőkért, hiszen ott, akárcsak korábban Európában a gazdasági érdekek vezérlik az erdők letarolását. Brazíliában és más dél-amerikai országokban gyakran a szegénység is hozzájárul az erdőirtáshoz, hiszen rengeteg család egyetlen bevétele, ha favágóként dolgozna, vagy, ha a korábbi erdős területen mezőgazdasági tevékenységet végeznek.
Russell Lello de Miranda, az Amazonas mentén fekvő Humaita képviselője szerint a legtöbbet azzal lehetne tenni az erdők megvédéséért, ha a helyi gazdáknak nyújtanak segítséget, azonban nem úgy, ahogy azt távoli kontinenseken élő politikusok elképzelik. Azaz, nem látványos gesztusokat kellene gyakorolni, hanem helyi szinten, valós segítséget nyújtani az ott élő és dolgozó embereknek, figyelembe véve a lehetőségeiket és általában, az egész kontextust, amiben a segítségnyújtásra szükség lenne.
Az európai erdők már végigmentek ugyanezen a folyamaton, így megvan a sorvezető, hogy mivel lehetne elkerülni, hogy a dél-amerikai őserdőket szinte teljesen kiirtsa az emberiség. Emellett, az okosvárosok terjedésével egyre nagyobb szerephez jutnak majd az úgynevezett városi erdők is.