Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt egyelőre egész Európa vakarja a fejét, miközben mindenki az ötvenezres villanyszámláktól és hasonló megszorításoktól retteg. Az energiakrízisnek azonban van egy keveset emlegetett pozitív hatása is, amire most a 2009-ben alapított Nemzetközi Megújuló Energia Ügyönkség (International Renewable Energy Agency - IRENA) ügyvezető igazgatója hívta fel a figyelmet - írja a Euronews.
A hírcsatorna értesülései szerint Francesco La Camera szerint ugyanis a háború miatt kialakult energiaválság felgyorsíthatja a zöld, megújuló energiaforrásokra való áttérést, ami segít a környezetünk megóvásában, de hozzásegíti az európai országokat az energiafüggetlenség eléréséhez is.
A szakember szerint ugyan rövid távon várható a fosszilis tüzelőanyagok használatának felívelése, annak érdekében, hogy stabil készlet álljon az érintett országok rendelkezésére, azonban az orosz invázió miatt kétségessé váló hagyományos energiaforrások népszerűsége már középtávon csökkenni fog, idővel pedig a világ teljesen elfordulhat a környezetet erősen terhelő energiahordozóktól.
A közeli jövőt tekintve az országok kormányainak az lesz a célja, hogy energiát biztosítson a polgárai számára
- mondta La Camera a Reuters hírügynökségnek adott hétfői interjújában.
A szakember rámutatott, hogy a jelenlegi helyzet miatt több országban is arra kényszerültek, hogy a bezárásra ítélt szénerőművek működését meghosszabbítsák. Akadnak olyan országok, például Nagy-Britannia, ahol utolsó lehetőségként tekintenek erre a megoldásra, azonban a háborús helyzet miatt most több helyen is ez az egyetlen lehetőség maradt, hogy a téli hónapokra is biztosítani lehesen az áramellátást és a fűtést.
Azonban közép-, és hosszú távon az ukrajnai krízis felgyorsítja majd a megújuló energiákra való áttérést, mert a kormányoik végre felfogják majd, hogy a megújulók nem csak a fenntarthatóság, a környezetvédelem, a munkaerőpiac és a GDP szempontjából fontosak, de az energiafüggetlenség elérését tekintve is. A megújuló energiaforrások napjainkban a legversenyképesebb megoldások az energia megtermelésére
- tette hozzá az IRENA vezetője.
Az energiaválság nem csak a szénerőművek élettartamát hosszabbította meg, a szakember ugyanis felhívta a figyelmet, hogy Európában és Ázsiában is újra fokozódik az érdeklődés az atomenergia iránt. Több helyen a szénerőművekhez hasonlóan kitolják az atomerőművek működésének időtartamát, reaktorokat indítanak újra, de előkerültek a 2011-es fukusimai katasztrófa után jegelt fejlesztési, építési tervek is.
La Camera ezt nem tartja a legjobb megoldásnak, a költségek és a biztonsági kérdések miatt, emellett arra is rámutatott, hogy egy-egy új atomerőmű építése olyan hosszú ideig tarthat, ami feleslegessé teheti az ezirányú új fejlesztéseket. Ennek ellenére sokan vannak, akik szerint a megújuló források csak az atomenergiával kiegészítve lehetnek képesek kiszolgálni a világ energiaigényeit - ezzel kapcsolatban jó hír, hogy egy 2016-os kutatás szerint az atomerőművekben felhasznált uránércet a bányászat helyett a tengervízből is ki lehetne termelni, ott ugyanis a különféle geológiai folyamatoknak köszönhetően szinte korlátlan készletekhez férhetne hozzá az emberiség.