A Föld lakossága egyre gyarapodik, a következő két évtizedben ezért nem kevesebbre lesz szükség, mint a világ élelmiszertermelésének megduplázására - ezt többek között a Zöld Pályának nyilatkozó szakértők is megerősítették. A termelést azonban csak úgy lehet bővíteni, hogy közben a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek méretét az emberiség érdemben már nem igazán tudja növelni.
Emiatt más módszerekre lesz szükség, amelyekkel a már meglévő helyeken - illetve az olyan, mesterséges környezetben, mint amilyen egy vertikális farm - a terméshozamot kell megnövelni, hogy a szükséges mennyiséget meg tudjuk termelni.
Az árammal stimulált borsó gyorsabban növekszik és hamarabb kezd csírázni (Fotó: Unsplash/The DK Photography)
A pekingi tudományos akadémia kutatói most egy olyan módszerrel értek el áttörést, amellyel már 1900-ban is kísérleteztek - írja a Euronews. Az elektrokultúrának nevezett gyakorlat lényege, hogy a növények növekedését elektromos árammal stimulálják. Már a XX. század elején is megfigyelték, hogy a burgonya a föld alatt hatszor nagyobbra nő, ha elektromossággal kezelik, a sárgarépák pedig szokatlan arányokkal fejlődnek ki.
A kínai kutatók most egy úgynevezett triboelektromos nanogenerátort (TENG) használtak a kísérlethez: az ilyen eszközök lényege, hogy bizonyos speciális anyagokat összenyomva, majd azokat széthúzva elektromos áram fejlődik. A kísérlet során hasznát TENG a szélből és az esőből hozza létre a növények stimulálásához szükséges áramot, ami kettős célt szolgál: egyrészt segíti a karbonsemlegességet, hiszen megújuló energiát használ, másfelől pedig nem igényel akkumulátort sem, aminek a cseréje gazdaságtalanná tenné a módszert.
Ami pedig az eredményeket illeti: az enyhe árammal gerjesztett borsónövények ötször gyorsabban növekedtek, mint a kontorllcsoport tagjai, de csírázni is hamarabb kezdtek el, mint az "hagyományos" módszerekkel növesztett zöldborsók.
Dr. Jianjun Luo, a kutatásban részt vevő szakember azt is elmondta, hogy egy-egy hasonló generátorrendszer viszonylag olcsó, körülbelül 35 euróba (szűk 14 ezer forint) kerül, ezért a kollégáival reménykednek benne, hogy gyorsan és széles körben elterjedhet, mint fenntartható mezőgazdasági gyakorlat.
A módszer hátterét egyelőre még kutatják, de dr. Luo szerint a fotoszintézis lehet a kulcs: a kutatók ugyanis megfigyelték, hogy az árammal stimulált növényekben több a klorofill, amely központi szerepet játszik a fotoszintézis folyamatában.
Hasonló módszerekre lesz szükség, mert 2050-re meg kell duplázni a bolygó élelmiszer-termelését (Fotó: Unsplash/Catia Climovich)
Más, a kutatásban nem érintett kutatók egyelőre nincsenek meggyőződve a módszer hatékonyságáról: dr. Sarah Driessen, az Aacheni Egyetem kutatója szerint elképzelhető, hogy a kínai kísérlet nem feltétlenül megbízható, mert az olyan kutatási eredményeket vgesz alapul, amelyekről bebizonyosodott, hogy módszertani háttere hibáktól hemzseg.
A kutatás szerencsére folytatódik, így remélhetőleg kijavítják majd a hibákat és bebizonyosodik, hogy valóban használható módszerről van szó, ez ugyanis ráadásul a különféle rovarirtó vegyszerek iránti keresletet is jelentősen csökkenthetné.