2015. december 12. egy fontos esemény időpontja volt a klímavédelemben. Ekkor kötötték 194 ország egyetértésével és elfogadásával a Párizsi Megállapodásnak nevezett egyezményt. Ez lényegében azt tartalmazza, hogy ha nem akadályozzuk meg, hogy a globális hőmérséklet 1,5 foknál többel haladja meg az ipari forradalom előtti globális hőmérsékletet, az visszafordíthatatlan következményekkel járhat.
A korábbi Kiotói Egyezményt 2020-ban váltotta fel a Párizsi Megállapodás. Addigra kellett a ratifikáló országoknak előállni ambiciózus vállalásaival a cél elérése érdekében. Az azóta eltelt évek során a hangsúlyok, ha nem is kerültek túl távol a klímavédelemtől, jelentősen elmozdultak a világjárvány és a háborús helyzet hatására. A 2015-ös megegyezés időpontjában a század végére előrejelzett 3,6 fokos felmelegedést, az azóta eltelt évek vállalásai 2,7 fok Celsiusra tudták letornázni, és habár ez az eredmény is csak a számítások szintjén értelmezhető, még így is jócskán elégtelen.
Az azóta eltelt évek a viták, ígéretszegések és a kötelezettségekből történő visszatáncolások jegyében zajlottak. Míg az egyik oldal a gazdasági fejlődést szem előtt tartva folyamatosan bagatellizálja a felmelegedés megállításának, lelassításának szükségét, addig a másik oldal naponta vizionál megállíthatatlan apokalipszist. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy mindkét álláspont mellett komoly gazdasági, politikai érdekek sorakoznak fel.
Egy norvég egyetem egy közelmúltbeli kutatásában annak próbált utánajárni, hogy tényleg akkora-e a baj, mint ahogy a vészharangot folyamatosan kongatók állítják. A megállapításuk, miszerint az általuk vizsgált grönlandi jégtakaró át tudja vészelni, ha ideiglenesen túllépjük a 1,5 fokos kritikus határt, sőt akár a 2 fok átmeneti elérése esetén is megakadályozható a radikális tengerszint-emelkedés.
A kutatás vezetője, Nils Bochow szerint az ijesztgetés helyett reálisan kell értékelni a helyzetet. Nem szabad az emberekben azt az érzetet kelteni, hogy itt az utolsó esély cselekedni, mert ez a farkast kiáltó pásztor esetéhez teszi hasonlóvá a jelenleg népszerű klíma-riogatást. Bár azt is hozzáteszi, hogy ha tartósan 1,7 fok felett marad a felmelegedés, az veszélybe sodorhatja a bolygót, és nem adhat okot megelégedésre a grönlandi jégtömeg előrejelzettnél lassabb olvadása sem.
A kutatásban résztvevők munkájuk során azt vizsgálták, hogy a történelem során bekövetkezett korábbi rövidtávú felmelegedések milyen hatással voltak a grönlandi jégre. Számítógépes modellek segítségével megállapították, hogy a nagy tömegű jég olyan lassan olvad, hogy az üvegház hatású gázok radikális csökkentése esetén akár évszázadokig elodázható a visszafordíthatatlan fogyás.
A kutatás megalapozottsága ellenére meg kell említeni, hogy a jelenlegi 1,2 fok Celsiusos felmelegedés mellett is olvad a jég. Augusztus végéig a térség 196 milliárd tonna jeget veszített az idei évben, és tavalyelőtt először észleltek esőzést a jégréteg felett. Ha egyszer az összes jég elolvadna, az 7 méteres tengerszint emelkedést eredményezne, de ehhez több száz vagy akár ezer évig kellene a globális hőmérséklet emelkedésnek 1,7 és 2,3 fok között lennie.
Az optimista megállapítások ellenére a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy lényegében az éghajlati rendszer minden más része gyorsabban reagál a globális felmelegedésre, mint a jégtakaró: az esőerdők, a szél és a csapadék globális dinamikája és az áramlások rendszere. Ezek mindegyike lényegesen gyorsabban reagál, mint a jég. És még ha el is kerüljük a teljes jégtömeg elolvadását, a tengerszint ideiglenes megnövekedése is beláthatatlan hatásokkal lehet az ökoszisztémára.
Bár látszólag nincs teljes egyetértés, valójában lassan kialakul egy konszenzus a világban. Akár a lelkes klímavédők táborát erősítjük, akár a szkeptikusabb és a populizmusra kevésbé hajlókkal értünk egyet, sürgősen csökkenteni kell az éghajlatot fűtő fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását.
Ahogy a skót fizikus, James Skea fogalmaz:
"Ha folyamatosan azt az üzenetet kommunikálod, hogy mindannyian kihalásra vagyunk ítélve, az megbénítja az embereket, és megakadályozza őket abban, hogy megtegyék a szükséges lépéseket a klímaváltozás megfékezéséhez. A világnak nem lesz vége, ha több mint 1,5 fokkal felmelegszik. Ez azonban egy veszélyesebb világ lesz."