Egy új jelentés szerint mindössze 7 ország tartja be a WHO által megszabott levegő minőségi szabványt. Ennek a mértéke országonként, régiónként eltérő lehet, és az utóbbi időben nagyban befolyásolta az adott területen folytatott ipari tevékenység, illetve az erdőtüzek növekvő mértéke.
A jelentésben 134 ország adatait vizsgálták, amiből mindössze hétben találták határérték alattinak a mért értékeket. Ezek Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland. Ezek azok az országok, amelyek betartják a WHO témában kiadott irányadásait.
Az Egészségügyi Világszervezet a közlekedés és ipari folyamatok okozta légszennyezettséggel kapcsolatos előírásait a 2,5 mikrométer és annál nagyobb porszemek levegőben mért mennyisége alapján határozza meg. Ezt PM2,5 értéknek nevezik.
Az emberi hajszál vastagságával megegyező méretű porszemek tartós belélegzése számos egészségkárosodás és krónikus légzőszervi megbetegedés kiváltó oka lehet. Ez az IQAir nevű svájci levegőminőségi szervezet jelentéséből derül ki, amely a világ több mint 30 000 mérőállomásának adatait használja, és dolgozza fel.
Bár a világ levegő minőségéről nagy általánosságban elmondható az, hogy jobb, mint bármikor az elmúlt század során, a térségek közt tapasztalható differenciáltság helyenként extrém módon kiugró értékeket mutat. A legszennyezettebb ország Pakisztán, ahol a WHO-szabványértékének a 14-szeresénél is több mérhető sok esetben.
Ezt követi India, Tadzsikisztán és Burkina Faso. Bár a fejlődő országokban mért értékek a legelkeserítőbbek, bőven található példa nyugaton is kirívó esetekre. Sokáig Kanada volt az egyik legtisztább levegőjű ország, köszönhetően a területén található nagyarányú erdős térségeknek, ám most épp emiatt romlott sokat a helyzete, hiszen tavaly hónapokon keresztül tartott a szárazság miatt keletkezett erdőtüzek oltása.
Ennek hatásait az Egyesült Államokban is lehetett érezni. Kínában az évtized elején még javuló értékeket mértek, de a világjárványt követő ipari fellendülés nyomán mindez már a múlté. Az elmúlt évben 6,5 százalékkal romlottak az adatai a megelőző évhez képest, ami meglehetősen riasztó tendenciára utal.
A mérések eredményei nem feltétlenül fedik teljesen a valóságot, hiszen a fejlődő világ nagy részén, különös tekintettel az afrikai országokra, nem állnak rendelkezésre megbízható adatok. A WHO utoljára 2021-ben módosította a korábban elfogadott értékeket, ami által több olyan ország is a "nem biztonságos" zónában kötött ki, akik korábban már a vonalon belül voltak.
Abból a szempontból ennek nem biztos, hogy túl nagy jelentősége van, hogy egy múlt hónapban megjelent amerikai tanulmány szerint a PM2,5-nek nincs biztonságos mértéke. A közzétett kutatás szerint már a legkisebb szennyezettség is a szívbetegségek és az asztma miatti kórházi kezelések számának növekedéséhez vezethet.