Közzétette a klímaváltozással kapcsolatos politikai és gazdasági trendeket vizsgáló felmérésének újabb eredményeit az Európai Beruházási Bank (EBB), amely az Európai Unió legnagyobb hitelezője az éghajlatvédelmi projekteket tekintve. A kutatásban többek között olyan kérdésekre keresték a választ, hogy kedvezőek-e a gazdaság számára az éghajlatváltozás kezelésére irányuló politikai döntések?
A magyarok több mint fele szerint a klímapolitikai döntések visszafogják a gazdasági növekedést (Fotó: Unsplash/Jp Valery)
A magyarok véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. Csupán 49 százalék gondolja így, szemben az összes uniós polgár körében mért 56 százalékkal. A hazai válaszadóknak 48 százaléka véli úgy, hogy életminősége javulni fog, mindennapi élete kényelmesebb lesz, és a zöld átállás kedvezően fog hatni élelmiszereik minőségére vagy egészségükre, míg a szűk többség (52 százalék) arra számít, hogy élete a zöld intézkedések eredményeként nehezebbé válik.
Szintén megosztja a magyar válaszadókat az a kérdés, hogy előnyösek lesznek-e az éghajlati vészhelyzet kezelését célzó politikai döntések a munkaerőpiacra nézve: a szűk többség (52 százalék) valójában úgy véli, ezeknek inkább negatív hatása lesz az országon belüli foglalkoztatottság szintjére, mivel több munkahelyet fognak megszüntetni, mint ahány újat létrehoznak. A válaszadók kétharmada (61 százalék) arra is számít, hogy a zöld átállás végrehajtása nyomán vásárlóereje csökkenni fog.
Az elvándorlás és a munkahelyváltás is valós félelem
A magyar válaszadók szerint a klímatváltozáshoz köthető problémáktól nem szabadulunk egyhamar. Miközben egyharmaduk (30 százalék) úgy véli, hogy az éghajlati vészhelyzetet 2050-re kézben fogják tartani, 62 százalék szerint az még az évszázad közepén is komoly probléma lesz.
A magyar válaszadók úgy látják, az éghajlatváltozás fenyegeti a lakóhelyüket is. A klímaválság hosszabb távú hatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva a magyarok egyötöde (20 százalék) arra számít, hogy az éghajlatváltozás miatt másik régióba vagy országba kell majd költöznie. Ez az aggodalom jóval erősebb a húszas éveikben járók körében: a 20 és 29 év közöttiek több mint egyharmadát (35 százalék) aggasztja állítása szerint annak lehetősége, hogy éghajlati problémák miatt máshova kell költöznie.
Ugyanennek a korcsoportnak több mint a harmada (35 százalék) saját munkahelyük fenntarthatóságában is kételkedik: ennyien tartanak attól, hogy elveszíthetik állásukat, mivel az összeegyeztethetetlenné válik az klímaváltozás elleni küzdelemmel (ez 15 százalékponttal meghaladja a 20 százalékos országos átlagot).
Optimista Kína, pesszimista Európa
Összességében az európaiak véleménye megoszlik azzal kapcsolatban, hogy gazdasági növekedés forrása lesz-e a zöld átállás. A válaszadók több mint fele (56 százalék) véli úgy, hogy igen, hasonlóan az amerikaiak és a britek véleményéhez (57 százalék), míg a kínaiak optimistábbak (67 százalék).
Ugyanakkor az európaiak többsége (61 százalék) bízik abban, hogy életminősége javulni fog, és az átállás kedvező hatással lesz élelmiszereik minőségére vagy egészségükre. Az európaiak pesszimistábbak a kínaiakhoz (77 százalék), az amerikaiakhoz (65 százalék), illetve a britekhez képest (63 százalék).
A magyarok nagyon különbözően vélekednek arról, hogy milyen hatással lehet a zöld átállás az életminőség tekintetében, miközben nem számítanak arra, hogy az éghajlat-politikai intézkedések fellendítenék a munkaerőpiacukat. A fiatalabb nemzedék egy része emellett különös figyelemmel kíséri, miként kényszerítheti őket a jövőben költözésre az éghajlatváltozás, és arra számít, hogy munkahelyet kell váltania a zöld átállás nyomán. Az EU klímabankjaként felelősségünk, hogy meghallgassuk ezeket az aggodalmakat, és együtt dolgozzunk a politikai döntéshozókkal és az ágazati partnerekkel az aggályok konkrét kezelésén. Ezáltal segíthetjük előmozdítani az olyan zöldebb és virágzó jövőre való áttérést, ahol senkit nem hagyunk hátra
- mondta Teresa Czerwińska, az EBB alelnöke.