Hirdetés

Így lesz zöldebb, okosabb városrész Dél-Pestből

|

A XVIII. kerület élhetőbb átalakítását tűzte ki célul egy városrehabilitációs program, amelynek részleteit egy nagyszabású konferencián mutattak be.

Hirdetés

A ferihegyi repülőtér napjainkban magángépes terminálként működő épülete adott otthont a Budapest18 Gazdaság- és ingatlanfejlesztési konferenciának, amelyet az InnoK, azaz az Innovációs Központ szervezett.

A nyitó előadást dr. Surányi György professzor, egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke tartotta, Hogyan befolyásolja az infláció a mostani gazdasági helyzetet és a következő évek gazdaságát? címmel. A közgazdász szakember szerint Magyarországon a várható 8 százalékos államháztartási hiány miatt nehéz lesz megfékezni a pénzromlást, amely a befektetési eszközöket is folyamatosan drágítja.

Dr. Surányi György professzor a konferencia színpadán (Fotó: Simon Péter)
Dr. Surányi György professzor a konferencia színpadán (Fotó: Simon Péter)

Dr. Surányi György professzor a konferencia színpadán (Fotó: Simon Péter)

A strukturális hiányosságokat nem egyszerre, hanem folyamatos jelleggel lehet 4-6 év alatt javítani. Ilyen problémák többek között a gyermeket egyedül nevelők nehézségei, a családi pótlék befagyasztása, a minimálbér túladóztatása, a pedagógusok bérezése és a digitalizáció hiánya is

- mondta dr. Surányi György.

Ezt követően panelbeszélgetés kezdődött a gazdaságpolitika és a térségi fejlesztések kapcsolatáról, dr. Surányi György, Koji László közgazdász, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) elnöke, Radványi Gábor építész, Gábosy Balázs közgazdász és Kőrös Péter, a XVIII. kerület gazdaságfejlesztéséért felelős alpolgármesterének részvételével.

A panel résztvevői többek között arról beszélgettek, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta az irodapiac nagy változásban van, külső finanszírozás esetén a kockázatelemzés elkerülhetetlen: nem igaz többé, hogy az ingatlan a biztos üzlet. Éppen ezért felértékelődnek az emberléptékű, a helyi önkormányzatok által támogatott, városrehabilitációs projektekkel összekapcsolódó fejlesztések.

Kerületünk Főutcája: megújul az Üllői út és környéke

A konferencián bemutatták a városrészen átvezető Üllői út megújítását célzó Kerületünk Főutcája koncepciót, melynek része a reptérre vezető gyorsforgalmi út modernizálása, a 142-es vasútvonal villamosítása és felújítása, az 50-es villamosvonal megújítása, valamint számos kerékpáros útvonal kiépítése.

Kőrös Péter kiemelte, e korszerűsítésekhez kapcsolódóan szívesen látnák a megújuló Üllői út mentén modern, a településképhez passzoló irodaházak és lakóházak felépülését. Az önkormányzat ennek érdekében összesen több mint három tucat fejlesztési területet kínál az ingatlanfejlesztőknek az Üllői út mellett, és vállalja, hogy aktívan részt vesz a tervek kidolgozásában, ily módon segít az adott projektet beilleszteni a teljes koncepcióba.

"A zöldítés, a környezet megóvása a gazdaságpolitika prioritása kell, hogy legyen"

A konferencián lehetőségünk nyílt interjút készíteni dr. Surányi György professzorral, aki elmondta, hogy a gyorsuló infláció által terhelt gazdasági környezetben nem lenne jó ötlet külön zöldítési programmal felpörgetni a gazdaságot, ezt a kérdést integráltan kellene kezelni.

Az önkormányzat ingatlanfejlesztési projekteket hoz létre és az azokból befolyó pénzt visszaforgatja a kerület modernizációjába
Az önkormányzat ingatlanfejlesztési projekteket hoz létre és az azokból befolyó pénzt visszaforgatja a kerület modernizációjába

A XVIII. kerületi önkormányzat ingatlanfejlesztési projekteket hoz létre és az azokból befolyó pénzt visszaforgatja a kerület modernizációjába

A zöldítés helyét és eszközeit a gazdaság egyensúlyba állítását célzó intézkedések között kellene megtalálni

- mondta a szakember. "

A gazdaság szerkezetében olyan átalakításokra lenne szükség, ami minden területen a zöld értékeket tartja szem előtt. Az államnak fontos preferenciája kell, hogy legyen az olyan fejlesztések támogatása, ami a munkahelyteremtés mellett a településeket is fejleszti. Ehhez azonban csak akkor lenne szbad állami támogatást adni, ha környezetvédelmi szempontból élhetőbb országot eredményez. Nagyon fontos, hogy olyasmihez viszont nem lenne szabad vissza nem térítendő támogatást folyósítani, amiről tudjuk, hogy komoly környezeti terheléssel jár.

Dr. Surányi György rámutatott, hogy politikai pragmatizmusra lenne szükség, ugyanis a kormányok "jó esetben a következő választásig terveznek, rossz esetben holnapig".

Ezen azzal lehetne változtatni, ha a közvélemény nyomása, tudatossága olyan szintet ér el, ami alól a politika nem tud kibújni" - hangsúlyozta az MNB volt elnöke. "Vannak olyan országok - skandináv országok, Németország, Ausztria - ahol a közvélemény hatása nagyon erős, ez pedig rákényszeríti a politikát is a megfelelő lépésekre, sőt, idővel a politika önérdeke is az lesz, hogy a közvéleményt is figyelembe vegye.

Hirdetés

Napjainkban egyre több területen válik fontossá a jövőállóság, igaz ez a gazdaságra is, különösen az olyan tényezők esetén, mint a világjárvány vagy épp a 2008-as gazdasági válság. Kérdés, hogy ilyen, előre nem látható eseményekre hogyan lehet készülni.

Dr. Surányi György szerint a környezet védelmét integráltan kellene kezelni (Fotó: Simon Péter)
Dr. Surányi György szerint a környezet védelmét integráltan kellene kezelni (Fotó: Simon Péter)

Dr. Surányi György szerint a környezet védelmét integráltan kellene kezelni (Fotó: Simon Péter)

"Illúzió azt gondolni, hogy száraz lábbal meg lehet úszni egy hasonló helyzetet, de lehet érdemi lépéseket tenni a hasonló hatások mérséklésére" - magyarázta a szakember. "Persze, az előzetes felkészülés nagyon egyszerűen hangzik: amikor jó világ van, akkor tartalékokat kellene képezni, nem túlfűteni a gazdaságot, hogy amikor jön a vihar, legyen tartalék, amivel mérsékelni lehet a társadalmi, emberi terheket is.

Ebből a szempontból a magyar kormány pandémiakezelése nem nevezhető sikeresnek

- mondta dr. Surányi György.

"Tény, hogy a gazdaság makromutatóit tekintve elfogadható teljesítménnyel jöttünk ki, két év alatt nagyjából ledolgozva a visszaesést, de eközben elfogadhatatlanul kevés állami segítséget kaptak azok, akik a legjobban megszenvedték a válságot. Miközben a kormány azt mondja, hogy a GDP 28-30 százalékát mozgósították a válságkezelésre, ebből kevesebb mint 1 százalékot irányítottak a munkahelyek megtartására és a munkájukat elvesztők jövedelmének pótlására. Ez kiugróan alacsony érték az uniós országok között. Pont azért kellene tartalékot képezni, amikor szalad a szekér - visszafogott költségvetést készíteni, adósságot csökkenteni, megtakarítani - hogy amikor vihar van, főként azokat tudjuk támogatni, akik a munkájukat, jövedelmüket elveszítik. Minimum annyit meg lehetett volna tenni, hogy legalább a válság idejére kiegészíteni a munkanélküli segélyt 9 hónapra, a munkájukat elvesztőket pedig legalább havi százezer forinttal támogatni, az eltartottakat pedig 50-50 ezer forinttal. Ezt számoltam ki, elég nagy számokkal, bőven belefért volna a költségvetésbe, ha ezzel párhuzamosan nem költenek teljesen értelmetlen és felesleges dolgokra és olyan vállalkozók zsebébe nyomják a pénzt, akik nem szorultak rá" - tette hozzá az MNB volt elnöke.

Zöld projektek, okosváros-megoldások a XVIII. kerületben

A konferencia során szintén nyilatkozott a Zöld Pályának Kőrös Péter, a kerület alpolgármestere is, aki elmondta, hogy a városrész modernizálását nagyszabású ingatlanprojekteken keresztül képzeli el a kerület. Az önkormányzati intézményeknél már az elmúlt években megkezdődött a zöld gondolkodásmód bevezetése, mára pedig már szinte alig van olyan épület, ahol ne használnák ki a napenergia előnyeit.

Kőrös Péter alpolgármester szerint a kerületben bevezetnék a 15 perces város koncepcióját (Fotó: Simon Péter)
Kőrös Péter alpolgármester szerint a kerületben bevezetnék a 15 perces város koncepcióját (Fotó: Simon Péter)

Kőrös Péter alpolgármester szerint a kerületben bevezetnék a 15 perces város koncepcióját (Fotó: Simon Péter)

Emellett különféle építési tanulmányokkal kísérleteznek, hogy az így gyűjtött értékes tapasztalatokat máshol is hasznosítani lehessen. A zöld gondolkodásmód pedig már a kerület óvodábian is megjelenik: stílszerűen a Zöld Liget óvoda pedagógia programjába bekerült a zöld, környezettudatos nevelés, az önkormányzat pedig lehetőségeihez mérten igyekszik támogatni, hogy a kerületi lakók élhetőbb környezethez jussanak.

A már említett városrehabilitációs projekt során pedig az Üllői út környezetét szeretnék megújítani, hogy a kerület ne egy "városhoz csatolt falu", hanem egy korszerű, modern városrész lehessen. Ennek keretében az önkormányzat ingatlanprojekteket hoz létre, azaz az korszerűtlen, bontásra érett, önkormányzati tulajdonban lévő épületek helyére fenntartható, zöld tetővel és modern energetikai megoldásokkal ellátott ingatlanok tervét készítik el, amelyeket kész "csomagként" értékesítenek a kivitelezők felé. Az így befolyó pénzt pedig további projektek fejlesztésére fordítják.

Szeretnénk elérni, hogy a mostani 6-8 emeletes házak helyett 2-3 emeletes, élhetőbb épületek alakuljanak ki

- mondta Kőrös Péter.

Ezzel párhuzamosan fejlesztjük a közlekedést is, például egyirányúsítással elkerüljük, hogy reggelenete az Üllői útra ömöljön ki ezeknek az új lakónegyedeknek a forgalma. Közben fejlesztjük a kerékpárút-hálózatot és a 42-es villamosok vonalát meghosszabítjuk az újabb lakótelepek felé, mintegy 2,7 kilométerrel, 6 új megállóval.

A kerületben fejlesztik a 42-es és az 50-es villamos vonalát is
A kerületben fejlesztik a 42-es és az 50-es villamos vonalát is

A kerületben fejlesztik a 42-es és az 50-es villamos vonalát is

Az 50-es villamos útvonala is megújul, a régi hannoveri szerelvényeket pedig korszerű CAF villamosok váltják majd. Ezzel párhuzamosan akadálymentesítik a járdákat, több parkolóhelyet és használható kerékpárutakat hoznak létre. Ezzel kapcsolatban egy érdekes barcelonai ötletet is szeretnének felkarolni.

"Iskolavonatnak nevezik Barcelonában azt a szülőktől indult kezdeményezést, amelynek keretében önkéntes szülők minden reggel biciklivel "összegyűjtik" az iskolába induló gyerekeket, így több százan közlekedhetnek biztonságos és egészséges körülmények között" - mondta az alpolgármester. "Ez komoly feladatot jelent, például a helyi rendőröknek is, akik biztosítják az útvonalat, ahol 20-30 szülő kísér 3-400 gyereket. A helyiek imádják, még az autósok is integetnek nekik. Valami hasonlót szeretnénk kihasználni a kerület külsőbb részein. Reméljük, hogy ezzel kapcsolatban még az idén nagyobb bejelentést tehetünk. Addig is pedig az önkormányzat szeretne jelentősebb összeget fordítani a kerületi általános iskolások kerékpártámogatására, mindezt a helyi üzletek bevonásával. Ehhez mi biztonságos kerékpártárolókat építünk és az utakat alkalmassá tesszük a biciklis használatra."

A kerület önkormányzata már most készül az elektromos autók elterjedésére is, ahogy Kőrös Péter fogalmazott, ma már elképzelhetetlen, hogy ha a kerületben parkoló épül, oda ne kerüljenek töltőoszlopok.

A XVIII. kerületben szeretnék kialakítani az úgynevezett 15 perces város - vagy lassú város - koncepcióját, amellyel már a Zöld Pálya olvasói is találkozhattak. Ennek lényege, hogy a lakóhelyek környékén, legfeljebb 15 perces sétával minden lehetséges szolgáltatás elérhető legyen, hogy ne kelljen a belvárosba ingázni az ügyintézéshez. Emellett két okostelefonos applikációval is segítik a kerületiek életét: az önkormányzati, kerületi ügyintézésre használható BP18 applikáció már most letölthető, a másik egyelőre még tesztelés alatt áll, ezzel várhatóan március elején ismerkedhetnek majd meg a budapesti lakók.

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)