Az európai választók több mint fele úgy véli, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem prioritás, legalábbis ez derült ki az Euronews és az Ipsos közösen készített közvéleménykutatásából. További 32 százalék szerint ez fontos, de nem prioritás, 16 százalék szerint pedig az éghajlatváltozás elleni küzdelem másodlagos kérdés.
A júniusi európai választásokat megelőző első ilyen jellegű páneurópai felmérésben 18 ország 25 916 lakosát kérdezték meg különböző témákról. Ezek az országok együttesen az EU lakosságának 96 százalékát reprezentálják. Bár a válaszadók 52 százaléka szerint a klímaváltozás elleni küzdelem elsődleges feladat, nemzetekre lebontva egészen más képet mutatnak az eredmények.
Dánia (69 százalék), Portugália (67 százalék) és Svédország (62 százalék) voltak azok az országok, ahol a legmagasabb arányban tekintették prioritásnak az éghajlatváltozást. Dániában további 23 százalék, Portugáliában 28 százalék, Svédországban pedig 26 százalék tartotta fontosnak, de nem elsődlegesnek.
Lengyelországban, a Cseh Köztársaságban és Finnországban volt a legalacsonyabb azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint az éghajlatváltozás stratégiai fontosságú az európai nemzetközösség számára. Mégis, ebben a három országban is az emberek valamivel több mint egyharmada (34 százalék) tekinti prioritásnak a témát.
Nemek szerinti bontásban is figyelhetünk meg eltérést a válaszadások szempontjából. A nők valamivel nagyobb arányban, 55 százaléknyian gondolták úgy, hogy a megoldandó problémák közt elsőbbséget kellene élveznie a klíma védelmének, míg a férfiaknak csak 49 százaléka gondolta ugyanezt.
Összességében a választók mindössze 32 százaléka gondolja úgy, hogy az EU az elmúlt években pozitív intézkedéseket foganatosított a témában. A romániai válaszadók körében volt a legmagasabb az egyetértési arány: a megkérdezetteknek majdnem a fele (48 százalék) gondolja úgy, hogy megfelelők a klíma védelmében hozott intézkedések az Unióban. Hasonlóan vélekedtek a portugál (47 százalék) és a finn (45 százalék) választók is.
A spektrum másik végén a franciák mindössze 23 százaléka gondolja úgy, hogy az EU élen járna ebben a kérdésben. 38 százalékuk semlegesen állt a kérdéshez, 39 százalékuk pedig úgy véli, hogy az EU-nak negatív hatása volt. Hollandiában sem voltak sokkal magabiztosabbak a válaszadók: az emberek negyede vélekedett pozitívan az EU környezetvédelmi tevékenységéről. Így már az is jobban érthető, hogy miért ebből a két országból indultak el a gazdatüntetések.