Nemcsak a kontinensen, hanem világszerte is óriási problémát jelent a csomagolóanyagok ügye. Bár sokan okkal és joggal kételkednek a műanyag-újrahasznosítási rendszerek működőképességében, az európai közösség tagállamait kötik a közös ügyeinkhez kapcsolódó kötelezettségek is. Ugyan a problémát érdemes globálisan értelmezni és kezelni, rengeteg kihívást okoz lokálisan is nagyarányú jelenlétük a hulladékgazdálkodásban. Erre leginkább akkor derül fény, mikor a köztisztasági közületek dolgozói sztrájkba lépnek, mint például tavaly Münchenben
Az EU Tanács soros elnökségét jelenleg betöltő Belgium megállapodást hozott tető alá a kormányok között. Az elfogadott dokumentum a használt csomagolóanyagok növekvő problémáját hivatott kezelni, és végül a kezdeti aggályok ellenére sikeresen meggyőzte a döntéshozókat.
A nemzetek diplomatái végül jóváhagyták a csomagolási hulladékról szóló új európai törvényt. Az elfogadott rendelkezés olyan elemeket is tartalmaz, amelyek a tengerentúli gyártókat is az uniós környezetvédelmi előírások betartására kötelezik, pedig ezekkel a kölcsönös piaci viszonyok stabilitását is veszélyeztethetik.
A legtöbb ilyen nagy horderejű döntésben az EU testületei együtt mozognak, de most az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tisztviselői rendhagyó módon közvetlenül lobbiztak a kormányoknál, hogy menjenek szembe az Európai Tanács szándékaival. Konkrétan arra kérték őket, hogy utasítsák el a törvénytervezetben szereplő úgynevezett tükörzáradékot.
A lobbisták arra figyelmeztettek, hogy ellenkező esetben a szabályozás okozta hatások súlyosak lehetnek a nemzetközi kereskedelemre, ami további bonyodalmakat okozhat. Ha így történik, az felrúghatta volna az Európai Tanács Európai Parlamenttel március elején kötött megállapodását. Ez esetben a tárgyalásokat újra kellett volna nyitni, és a végső határozat a júniusi választások utánra csúszott volna.
Végül állítólag csak Németország és Finnország fogalmazott meg fenntartásokat a törvénytervezettel kapcsolatban, de a belga tisztviselő kérésének engedve, ők is kompromisszumot kötöttek. A Bizottság végül jóváhagyta a megállapodást.
A szóban forgó záradék célja, hogy megvédje az európai műanyag-újrahasznosítókat és -gyártókat a lazább szennyezési normákkal rendelkező régiókból érkező versenytársaktól, és Franciaország kérésére került bele a törvénybe, az európai parlamenti képviselőkkel folytatott háttérbeszélgetések kései szakaszában.
A csomagolási hulladékokról szóló rendelet konkrét célokat tűz ki az egy főre számított 190 kilogrammnyi éves hulladéktermelés csökkentésére. A törvény előírja az új műanyag csomagolások újrahasznosított tartalmát, amelybe csak az engedélyezett forrásokból származó műanyag számítana bele.
Az első nemzetközi reakció a Kínai Kereskedelmi Kamara részéről érkezett, mely nem meglepő módon aggasztónak találja az EU döntését.