Az elektronikai eszközök sokadik reneszánszát éljük Edison korszakalkotó találmányának szabadalma óta. Ezzel összefüggésben rengeteg hulladékot termelünk világszerte. Egy most megjelent ENSZ jelentés szerint ennek a mértéke nagyjából ötszöröse annak a mennyiségnek, amit jelenlegi kapacitásaink segítségével újra tudunk hasznosítani.
Az ENSZ Nemzetközi Távközlési Uniója (ITU) és az ENSZ Képzési és Kutatási Intézete (UNITAR) által készített 2024-es Globális E-hulladék Monitorozó jelentés arra figyelmeztet, hogy a keletkező elektronikus hulladék mennyisége évente 2,6 millió tonnával nő. E-hulladéknak minősülnek a konnektorral vagy akkumulátorral ellátott, kiselejtezett eszközök, például telefonok, televíziók és laptopok.
A dokumentum szerint 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezik. Ez is elképesztő mennyiség, de sajnos a rendelkezésre álló adatok romló tendenciát mutatnak évről évre. Az előrejelzések szerint 2030-ra az évente keletkező e-hulladék mennyisége elérheti a 82 millió tonnát.
Ami talán ennél is riasztóbb, hogy a 2022-ben keletkezett 62 millió tonna elektronikus szemétből mindössze 13,8 millió tonnát tudtunk újrahasznosítani. Ez mindössze 22,3 százaléka az összesnek, ami valóban néhány éven belül komoly problémát jelenthet a hulladékgazdálkodásban.
Szakértők szerint ez az arány még tovább is romolhat a technológiai fejlődés, a rövidebb életciklus, a korlátozott javíthatóság és a hulladékkezelési infrastruktúrák hiányosságai miatt. A fenti adatokban azonban lehetnek eltérések világszerte.
Európában keletkezik a legtöbb, fejenként 17,6 kg, míg Amerikában 14,1 kg. Ugyanakkor Európában a hivatalos gyűjtési és újrahasznosítási arány 42,8 százalék, míg Óceániában 41,4, Amerikában 30, Ázsiában 11,8 és Afrikában mindössze 0,7 százalék.
Ez az elképesztő mennyiségű e-hulladék nem csak a környezetre van azonban hatással. A jelentés szerint az ezzel kapcsolatos tevékenységek éves nettó költsége 37 milliárd dollár. Ha nem történik javulás a kezelésében és az érintett területek hatékonyság alapú átalakításába, akkor 2030-ra ez a szám várhatóan eléri a 40 milliárd dollárt.
Az olyan technológiai óriások, mint az Apple és a Samsung az utóbbi időben - a sok éves nyomásnak engedve - jobban támogatják a javításhoz való jog érvényesülését. Ez azonban még csak egy első lépés egy hosszú és rögös úton.