Az emberi populáció és a városok számának növekedése súlyos hatással van a környezetünkre. Ez a tendencia szép lassan teljesen átalakítja a földi élet körülményeit. A folyamat ugyan meglehetősen összetett, bizonyos negatív hatások egyértelműek, és nagyban befolyásolják az életminőségünket.
Bár az éjszakai Földet ábrázoló képek meglehetősen látványosak, a fényszennyezés rendkívül veszélyes lehet hosszú távon nemcsak az élővilágra, de az emberi egészségre is. Egy felmérés szerint az amerikai lakosok egy jelentős része még soha nem látta a csillagos eget, és a helyzet egyre rosszabb lesz az idő múlásával.
Évente közel fél százalékkal nő a mesterségesen megvilágított területek nagysága. Ez mindamellett, hogy felborítja a természet rendjét, olyan problémát is okozhat, melyre korábban senki nem gondolt. Egy új tanulmány arra mutatott rá, hogy az agyérgörcs kockázata nő a kültéri fényszennyezéssel, amiben az urbanizált lakosság 80 százaléka lehet érintett.
A túl sok éjszakai kültéri fénynek való kitettség és a stroke kialakulásának kapcsolatát vizsgáló kutatásban 28 000 kínai nagyvárosi lakos vett részt. A kutatást végző szakemberek megállapították, hogy az éjszakai mesterséges kültéri fénynek leginkább kitett embereknél 43 százalékkal nagyobb volt az agyi érrendszeri betegség kialakulásának kockázata, mint a legalacsonyabb szintű mesterséges fénynek kitett embereknél.
Készültek korábban is olyan tanulmányok, melyek összefüggésbe hozták az erős, mesterséges fénynek való fokozott kitettséget a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásával, de ez volt az első, amely ezt kézzelfogható bizonyítékokkal tudta alátámasztani. A Hangcsouban található Zhejiang University School of Medicine-ben lefolytatott vizsgálatban részt vevő személyek közül 5-ből 4 él fényszennyezett környezetben. Ez a tanulmány szerzői szerint tökéletesen modellezi a Föld lakosságát, aminek 80 százaléka él nagyvárosi környezetben.
A mesterséges fénynek való folyamatos éjszakai kitettség elnyomhatja az alvást elősegítő hormon, a melatonin termelését. A rosszul alvó emberek a jól alvókhoz képest nagyobb valószínűséggel tapasztalnak az idő múlásával szív- és érrendszeri problémákat.
Az elemzést és a nyomon követést 2015 és 2021 között végezték. A lakossági éjszakai kültéri fénynek való kitettséget a fényszennyezést feltérképező műholdfelvételek segítségével értékelték. A stroke eseteit kórházi orvosi feljegyzések és halotti anyakönyvi kivonatok alapján igazolták.
A vizsgálatban részt vevők közül 1278 embernél alakult ki agyi érrendszeri betegség, köztük 777 esetben iszkémiás stroke, ami az agyi érrendszeri katasztrófák leggyakoribb típusa. Ilyenkor a vérrög elzárja a véráramlást az agyban, így a vérellátás hiányában bizonyos agyi területek elhalhatnak. Ennek következményeként részleges vagy teljes bénulás, beszédzavar és egy sor további egészségkárosodás léphet fel.
A tanulmány ugyan elsősorban a fényszennyezettség szempontjából vizsgálta a stroke kialakulásának kockázatát, de ezen túl a légszennyezettség lehetséges hatásaival is foglalkozott. A tanulmány készítői megállapították, hogy a légszennyezettség lehetséges negatív hatásai függetlenek az extrém éjszakai fényhatástól.
A vizsgálat ezen részében a szerzők arra a megállapításra jutottak, hogy a benzin, olaj vagy fa elégetésével kapcsolatos légszennyezésnek kitettek körében 41 százalékkal, a por vagy füst okozta légszennyezést elszenvedők esetében 50 százalékkal és a gépjárművek és erőművek kibocsátásaiból származó nitrogén-oxid-szennyezés hatása alatt élő személyek körében 31 százalékkal volt nagyobb a cerebrovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázata.