A Microsoft a nagyok közül elsőként kezdett az elmúlt évtizedben karbonsemlegességgel, illetve karbontudatossággal házalni. Tulajdonképpen elsőként vállalta be, habár egyelőre csak ígéret szintjén, hogy mindent elkövet karbonlábnyomának ellensúlyozására, vagyis, hogy a tevékenységéből származó szén-dioxidot ellensúlyozza, semlegesíti.
A szén-dioxid leválasztás egy gyerekcipőben járó dolog, aminek eredményei kétes értékűek, vagy ha működnek a kísérleti fázisban, nem biztos, hogy azt ki lehet terjeszteni "nagyüzemi" alkalmazásra, vagy ha mégis, kétséges, hogy megéri-e.
A redmondi cég most egy olyan módszerrel szeretne kísérletezni, ami nem teljesen újdonság. Néhány éve arra irányuló kísérleteket végeztek Izlandon, hogy a levegőben található szén-dioxidot egy bonyolult és költséges eljárással mészkőhöz hasonló karbonát kővé alakítsák át. A kísérlet sikerrel járt, de annyira költséges és bonyolult eljárás volt, hogy legfeljebb egy évtized távlatában ígértek költségkímélőbb kivitelezést.
A most a Microsoft által újragondolt módszer lényege, hogy mészkővel próbálják megkötni az üvegház hatású gázt. A módszer lényege, hogy a zúzott mészkövet egy megújuló energiával fűtött kemencében 900 Celsius fokosra fűtenek fel, hogy a kiváló kalcium oxidhoz vizet adva és újra felhevítve képes legyen elegyedni a szén-dioxiddal. Egyelőre nem világos, hogy a kicsiben működő folyamatok végrehajthatók-e nagyobb léptékben.
Az eljárást kifejlesztő Heirloom Carbon nevű startup cég a kész követ elásná, de van már kísérlet az építőiparban való hasznosítására. A CarbonCure nevű vállalat kifejlesztett egy eljárást, amellyel a szén-dioxidot betonhoz használható anyaggá alakítják át. Az évtizedes viszonylatban az eljáráson dolgozó cég állítása szerint a cement egy részét helyettesítő széndioxiddal kevert beton nem gyengébb, mint a kurrens építőanyag, és bontás után sem károsítja a környezetet.
Függetlenül a módszer hatékonyságától, csak ez nem lesz elegendő a Microsoftnak ahhoz, hogy a 2030-ra ígért karbonsemlegességet elérje a cég. Ha viszont lehetne ipari méretekben alkalmazni, az már csak azért is segítene az ügyön, mert az alternatív építőanyaghoz sokkal kevesebb cement szükséges, mint a betonhoz. Egyes kimutatások szerint a cement gyártás pedig a világ szén-dioxid kibocsátásának 8 százalékáért felelős.