Steiner Attila nevét jól megtanulták az elmúlt év során a jelenlegi és a leendő otthoni naperőmű tulajdonosok, hiszen heti szinten képviselte a minisztériumot az utóbbi időszakban felmerülő ügyek kapcsán. Az Economx online gazdasági magazin interjút készített a politikussal általános energetikai kérdésekről és a megújulókkal kapcsolatos dolgokról egyaránt kérdezve őt.
A beszélgetés első részében Steiner részletesen beszélt az elmúlt évek energetikai történéseiről globális és helyi viszonylatban egyaránt. Szerinte, habár az elmúlt fél-egy év során lassan, de biztosan stabilizálódott az ország helyzete a kapcsolódó válságot követően, egyelőre nem zárható ki, hogy a dolgok még fordulhatnak rosszabbra is.
Lakossági oldalon az látható, hogy igyekezett mindenki egy kicsit visszafogni a fogyasztását, ami azt is eredményezte, hogy jól állunk a készletekkel. Ennek ellenére érdemes továbbra is takarékoskodni vele, hiszen a jelenleg zajló háború, melynek eszkalálódása sajnos nem zárható ki, egy pillanat alatt képes új, nehezebb helyzetet teremteni.
Az energiaárak a térségben szinte mindenhol elszálltak, ami többek között az ellátás biztonságát is veszélyeztetheti. Steiner szerint ezért is volt szükséges, hogy a szakminisztérium struktúráját átgondolják. Most rendelkezésre áll egy, a problémát folyamatosan a fókuszban tartó szakember gárda az intézményen belül.
A legfontosabb feladatnak pillanatnyilag az importkitettség folyamatos csökkentését tartja, hiszen 2021 és 2022 között az ország energiaszámlája 7 milliárd euróról 17 milliárdra nőtt, ami 4000 milliárd forint többletterhet jelentett az államkasszának. Ez egy rendkívül kényes kérdés, hiszen elvárható, hogy ezt az állam úgy kezelje, hogy az senkinek ne fájjon jobban, mint, amit el tud viselni.
Meglátása szerint az energiaszektor mind globálisan, mind pedig uniós szinten fontos és elkerülhetetlen változások előtt áll. Nehéz ebben a helyzetben úgy egyensúlyt tartani, hogy egyidejűleg szeretnék a zöld átállást, a megfizethető energiát és az ellátásbiztonságot is fenntartani. Ha valamelyik irányba megindulunk, az többnyire csak a másik két szempont rovására lehetséges.
Szerinte fontos korszakhatár volt, mikor a kilencvenes években gázra cseréltük le a szenet és az olajat. A régi alternatívákkal szemben a földgáz viszonylag olcsó, kevésbé káros az éghajlatra és bőségesen rendelkezésre áll a piacon. A 2009-es gázválság volt az első komoly figyelmeztető jele annak, hogy ez az energiahordozó is okozhat problémát, méghozzá nem is kicsit
Azóta persze sok beruházás megvalósult, és megerősítettük földgázhálózatainkat is egy kivételével minden szomszédunk felé. Hazánknak nincs tengeri kijárata, ami egyértelmű kereteket szab a beszerzés tekintetében. Jelenleg 4-6 millió köbméter földgázt a Szerbiából érkező vezetéken keresztül szerzünk be, amivel kapcsolatban sok vitánk akadt az Európai Bizottsággal.
Az államtitkár kijelentette, hogy nemcsak alapvető emberi igény van a megújuló energiák arányának növelésére, hanem egyfajta konzervatív értéknek is tekinthető, hogy tisztán tartsuk a környezetet. A kormány családpolitikájával is összecseng, hogy egy élhető világot hagyjunk gyerekeinkre. Ellenben felhívta arra Steiner a figyelmet, hogy az energiaátállást az is veszélyeztetheti, ha a megújuló források mellől hiányoznak a jól szabályozható kiegyenlítő kapacitások, és térnyerésüket nem támogatja meg a szükséges hálózatfejlesztés.
Fontos, hogy az energiaellátás ne egy konkrét technológiától függjön, hanem több lábon álljunk felkészülve minden eshetőségre. Magyarországon a rendszerváltás óta elmúlt 34 év során 37 százalékkal csökkent a szén-dioxid kibocsátás, aminek a feltételeit az atomenergia és a - már annak mértékét is meghaladó - napenergia teremtették meg.
A szélenergia kérdése is szóba került a beszélgetés során, amiről az államtitkár azt mondta, hogy habár nem ebben van a legtöbb potenciál, hiszen a Kárpátok felfogják a légmozgás egy igen jelentős részét, tervezik a szélerőművek számának bővítését a közeljövőben, és jelenleg is rendelkezésünkre áll 330 megawattnyi kapacitás.
Szó esett még az interjúban a napenergiáról is, amiről Steiner Attila elmondta, hogy napjainkban már 2300 megawattos infrastruktúra áll az ország rendelkezésére, ami meghaladja a Paks által termelt áram mértékét is. Jelenleg a rendszer fenntarthatósága illetve bővítése a hálózatfejlesztés függvényében lehetséges, ami további feladatokat ró a kormányzatra és a szaktárcára a jövőben.
A legoptimálisabb, ha helyben kerül felhasználásra a megtermelt energia. Ezért is tartották fontosnak a Napenergia Plusz Program elindítását. A tárolókapacitás kiépítést is támogató program jelenleg is sikerrel zajlik, de a továbbiakra is gondolva tervezik új ösztönző program indítását is, hogy a jövőben is érdemes legyen átállni.
A további terjeszkedéshez azonban a már említett hálózatfejlesztéseken felül másra is szükség lesz ezért támogatják a családokat és a vállalkozásokat a zöldenergia termelésében és tárolásában több programmal, összesen 200 milliárd forint értékben. És ezért vizsgálják jelenleg is legalább egy szivattyús energiatározó megépítésének lehetőségét.