A Dubajban zajló 28. Conference of the Parties nevű klímacsúcs (COP28) hétvégén a második hetébe érkezett. A sokak által reménykedve várt és legalább ennyi ember által kritizált konferencia az urbanizációs nap után a biodiverzitás, vagyis az ökoszisztéma működésének a jegyében zajlott. Tavaly már volt egy erről szóló ENSZ konferencia közvetlenül a COP27 után, amikor is a résztvevők megegyeztek abban, hogy a következő klímacsúcson külön figyelmet szentelnek a témának.
A rendezvény tehát kiváló alkalmat nyújtott a kettős válság megvitatására. Lényegében ehhez azt kell megvizsgálni, hogyan fésülhető össze a bolygó szárazföldi és vízzel borított területeinek legalább 30 százalékos 2030-ig történő helyreállításának terve, a globális felmelegedés 1,5 fokra való korlátozásáról szóló párizsi megállapodással.
A 1,5 Celsius fokos határ betartását illetően folytatódnak a tárgyalások. A COP8-on tárgyalt alapszöveg új változatát, ami egyelőre csak egy helyzetfelmérés, tegnap délután tették közzé, és visszafogott optimizmussal fogadták a résztvevő tagállamok képviselői.
Egyébként már szinte hagyomány az évente megrendezett konferencián, az első hét eltelte utáni szombaton tartott globális akciónap. A klímavédelmi aktivisták helyi idő szerint délután fél négykor az ENSZ által működtetett kék zónán belüli sugárutakra vonultak, hogy nyomást gyakoroljanak a tárgyalókra egy minél ambiciózusabb megállapodás érdekében. A szervezők igyekeznek minél kevésbé korlátozni ezeket a törekvéseket, de bizonyos alapvető szabályok betartására kérik a demonstrációt szervezőket. Ilyen például az is, hogy ne a COP28 égisze alatt tartsanak Izrael-ellenes tüntetéseket.
Az idei konferencián közel ezer olyan lobbista is kapott engedélyt a részvételre, akik a széndioxid leválasztás és tárolás technológiájának (CSS) elterjesztésében érdekeltek. Ez azt jelzi, hogy egyre nagyobb befolyásuk van ebben a közegben, annak ellenére, hogy olyan megkédőjelezhető hatékonyságú technológiákat támogatnak, amelyek a tudósok szerint nem fogják megfékezni a globális felmelegedést.
Az ágazat kritikusai szerint a CSS lobbistái a kibocsátásban érdekeltek malmára hajtják a vizet azzal, hogy hamis megoldással házalnak. Azt állítják, hogy a szén-dioxid kibocsátás negatív hatásai kikerülhetők, kézbentarthatók. Hozzáérők szerint ez a fajta kommunikáció, az idő szűkössége miatt óriási károkat okozhat a klíma védelmében végzett munkában.
Úgy látszik az idei rendezvény érdemi része a lobbicsoportok gyűrűjében kell, hogy végbemenjen. Állítólag a nagyüzemi módszerekkel és méretekben végzett hús- és tejipar is szép számú érdekvezérelt csoporttal képviselteti magát az idei klímacsúcson. Ez azért is problémás lehet, mert az ő hangjuk könnyűszerrel elnyomhatja a kis- és családi gazdaságok érdekképviseletét.
Bár egyelőre hivatalosan nem jelentették be a COP29 jövő évi helyszínét, egyre többen emlegetik befutókén az Azerbajdzsáni Baku városát. Az onnan érkezett küldöttség szombaton már kész tényként kezelte a szervezés jogának megszerzését és a döntést meghozó tagállamok egyhangú támogatását. Ez az idei után zsinórban a második év lenne, hogy egy fosszilis-nagyhatalom rendezi a neves klíma konferenciát.
A nap híre az volt, hogy a konferencia helyszínén dolgozó IT-s szakemberek csak a Twitter/X-en 1900 olyan greenwahingot végző botot azonosítottak, amik a jelenlegi elnökség környezetbarát attitűdjét hirdetik minden megszólalásukban. A kiterjedt bothálózat látszólag az Egyesült Arab Emírségek külpolitikájához igazodik. A szakértők a botok között 22 hangadót azonosítottak, amiket 1850 "csatlós" fiók szolgál ki megosztásokkal, hozzászólásokkal és egyéb aktivitásokkal.
A nap talán legpozitívabb része az volt, amikor 21 ország kötött egyezséget azzal kapcsolatban, hogy 15 millió hektárnyi mangrove-erdőt telepítenek, illetve állítanak helyre világszerte a Mangrove Breaktrhrogh egyezmény keretein belül. A mangroveerdők nem csupán a biológiai sokféleség letéteményesei, hanem szén-dioxid-elnyelőként is működnek, javítják és fenntartják a helyi vízminőséget, és segítenek csökkenteni a part menti eróziót.