Az Európai Unió saját vállalása szerint 2035-től nem forgalmaz több belsőégésű motorral rendelkező járművet. Az Egyesült Királyság erre anno még rálicitált, és ugyanezen cél mellett 2030-as határidővel kötelezte el magát. Ám mióta a szigetország kilépett az Európai Unióból, sok nehézséggel szembesült, így át kellett gondolnia a korábban kijelölt irányokat és kitűzött célokat, hogy azok tarthatóak-e.
Úgy tűnik, hogy fosszilis üzemanyagokkal üzemelő autók kereskedelmének 2030-ra időzített tilalma is az újratervezés áldozatává válik.
Rishi Sunak miniszterelnök várhatóan hamarosan bejelenti a 2030-as céldátum öt évvel való meghosszabbítását. Az ambiciózus dátumot eredetileg Boris Johnson tűzte még ki 2020-ban, és még néhány hónappal ezelőtt is megerősítette azt Michael Gove miniszter a kormány részéről. Bár hivatalosan még nem mondták ki, de már most kész tényként kezeli mindenki a beígért "zöld forradalom" elmaradását. Sajtóértesülések szerint a károsanyag kibocsátásra vonatkozó politika enyhülése nem érinti majd távolabbi célt, a klímasemlegesség a 2050-ig történő elérését.
Sunak ugyan tartózkodott a spekulációk és értesülések kommentálásától, de a szóvivője megerősítette, hogy olyan törvénycsomag megalkotásán dolgoznak, amely pragmatikus könnyítéseket tartalmaz a brit családok érdekében, de közben továbbra is eltökélt marad a nettó nulla kibocsátás elérésében.
A változások fényében az ország egyes politikusai most aggodalmaikat fejezik ki az ügyben, hogy Nagy-Britannia Sunak vezetése alatt elveszítheti az éghajlat védelme szempontjából helyes döntések meghozatalára irányuló elszántságát, különösen a jövőre esedékes választások előtt. A miniszterelnök viszont állítása szerint csak az egyensúlyt szeretné megteremteni a kibocsátás csökkentésre irányuló törekvések és a jogos fogyasztói igények között.