A repülők környezeti terheléséről már többször írtunk, komoly probléma ez, ami miatt már felmerült például a magángépek betiltása is, bizonyos országokban. A megoldást a zéró emissziós meghajtás jelentheti, nem véletlenül terveznek már hidrogénes repülőket és persze az elektromos motorral szerelt gépek fejlesztése is egyre jobban felpörög.
Igen ám, de az elektromos hajtásnak egyelőre még komoly korlátja a hatótáv. Bár az elektromos autókról már kiderült, hogy hétköznapi használatra még az első generációs villanyverdák is kiválóan alkalmasak, a repülésnél picit más a helyzet.
Míg ugyanis egy elektromos autóval egy hosszabb út során is meg lehet állni tölteni, egy transzatlanti repülőjárat ezt nem nagyon tudná megoldani. Persze, leszállhatnának valahol, út közben, például az Azori-szigeteken, de lássuk be, a repülés lényege, hogy gyorsan elérjük az úti célt.
Erre jelenthet megoldást a Magpie Aviation ötlete. A kaliforniai startup ugyanis azt találta ki, hogy a repülők vagy utasokkal, vagy akkumulátorokkal legyenek tele. A pontos elképzelés szerint az utasok egy különálló, könnyű felépítésű repülőben foglalnának helyet, amelynek akkumulátorai lehetővé teszik, hogy magától fel tudjon szállni vagy képes legyen landolni.
A két reptér közti úton viszont már egy akkumulátorokkal telepakolt másik repülő vontatná az utasszállító gépet. Ezt a megoldást használják a vitorlázó repülőknél, de a második világháborúban is előfordult, hogy a kisebb hatótávú gépeket nagyobb repülők vontatták a bevetési terület közelébe.
A megoldás előnye, hogy az akkumulátoros gépeket a szükséges pontokon le lehetne cserélni. Azaz, ha már kimerülőben vannak az aksik, a vezérgép egyszerűen leoldja a vonatókábelt és visszatér a bázisra, ahol az akkumulátorait feltölthetik. A vontatás feladatát pedig egy másik hasonló jármű venné át.
Az elképzelés szerint ezzel a módszerrel akár több száz kilométerrel ki lehetne tolni az utasokat szállító repülők hatótávját. A módszert már sikeresen tesztelték, igaz, egyelőre csak regionális járatokon. A vontatókábel csatlakoztatását egyébként egy automata rendszer végezné el, így a pilótnak csak annyi a dolga, hogy kellően stabilan tartsa a gépet a manőver során.
A Magpie most a sikeres teszteket követően a rendszer felskálázásán dolgozik, a terveik szerint az évtized végére a megoldás kereskedelmi járatoknál is bevethető lehet.