Az önvezető autókról rengeteget hallani mostanában, nagyrészt főleg az Elon Musk által alapított Tesla révén - igaz, a Tesla az utóbbi időkben főleg az önvezető rendszer problémái miatt szerepelt a hírekben - de más gyártók is fejlesztenek: a Mercedes EQS-t például már elengedett kormánnyal is lehet használni a német autópályákon.
Más járművek esetén - a repülőgépek robotpilótáját leszámítva - azonban az önvezető technológia még az autókhoz képest is gyerekcipőben jár, ezért fontos a hír, amelyről a FutureTimeline.net számolt be a héten: a Prism Courage nevű óriási tartályhajó a világon elsőként szelte át a Csendes-óceánt anélkül, hogy az irányításába bárki beleszólt volna. A 122 ezer tonnás, cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító hajó az Avikus nevű cég HiNAS 2.0 önvezető rendszerét használta. A lap információi szerint 2-es szintű autonóm navigációról van szó, bár kérdés, hogy ez mit jelent a vízi közlekedés esetében.
A Prism Courage elsőként szelte át az óceánt, önvezető módban (Fotó: HHI Group)
A 2-es szintű önvezető autók ugyanis még nem túl önállóak: ilyennek minősülnek a ma elérhető modernebb személyautók, amelyekben sávtartó asszisztens és adaptív tempomat is működik. Ezek a rendszerek még megkövetelik, hogy a sofőr folyamatosan a kormányon tartsa a kezét és odafigyeljen, hogy mi történik az úton.
A HiNAS 2.0 ehhez képest képes az automatikus útvonaltervezésre és a megfelelő sebesség betartására, mesterséges intelligenciája pedig képes felismerni a környezetében lévő objektumokat és más hajókat, emellett figyeli az időjárási adatokat, illetve a hullámok méretét, ezek függvényében pedig valós idejű irányítási parancsokat ad ki a hajó irányító rendszereinek.
A Prism Courage május elsején hagyta el a texasi Freeport kikötőjét, ezután áthaladt a Panama-csatornán, végül 33 nap és több mint tízezer kilométer megtétele után biztonságban megérkezett a dél-koreai Boryeong LNG-terminálhoz. A hajó az út során az optimális útvonalon teljesen autonóm módon közlekedett, ennek során körülbelül 100 alkalommal sikeresen érzékelte egy-egy hajó közeledését és megfelelő manőverezéssel biztonságosan elkerülte a másik járművet.
Az önvezető hajót a HiNAS 2.0 nevű rendszer irányította (Fotó: HHI Group)
Az önvezető hajó emellett gazdaságosabban és környezetkímélőbben üzemelt, mintha emberek irányították volna: fogyasztása 7 százalékkal, emissziója pedig 5 százalékkal csökkent a tesztút során. Utóbbira, azaz az emisszió csökkentésére nagy szükség lesz, ez az iparág ugyanis hírhedten környezetkárosító - korábban megírtuk, milyen megoldásokkal próbálják zöldebbé tenni a tengeri hajózást.
Természetesen a hajón tartózkodó tengerészek folyamatosan figyelték az önvezető rendszerek működését, de az átkelést felügyelte az amerikai hajózási felügyelet, az American Bureau of Shipping (ABS) és koreai ellenpárja a Korea Register of Shipping.
Tavaly már sikeresen tesztelték az önvezető hajók technológiáját, igaz, akkor egy jóval kisebb, elektromos teherhajó, a Yara Birkeland tett meg egy 65 kilométeres utat Norvégia partjainál. A Prism Courage azonban négyszer hosszabb és harmincszor nehezebb, emellett 150-szer hosszabb utat tett meg jóval kiszámíthatatlanabb körülmények között.
Az Avikus azt tervezi, hogy a HiNAS 2.0 rendszer még az idén kereskedelmi forgalomba kerül, ha megkapják erre az engedélyt az ABS-től. Do-hyeong Lim, a cég vezérigazgatója elmondta, hogy az önvezető technológiájuk nem csak a nagy teherhajókon, de kisebb, szabadidős felhasználású hajókon, csónakokon is bevethető lesz.