Szinte kizárólag az elektromos autókról szólt a múlt hétfőn megnyitott és tegnap befejeződött Párizsi Autószalon, amely négy éves kihagyással tért vissza az autóipari rendezvénynaptárakba. Nem meglepő módon a tisztán elektromos járművek mezőnyében egyre gyarapodik a hidrogénüzemű autók névsora. A francia fővárosban megrendezett autószalon pedig megmutatta, hogy milyen új márkákkal lesz érdemes megismerkedni a közeljövőben.
Az Ars Technica a helyszínről számolt be a hidrogénhajtású autók áradatáról, amelyek közül kiemelkedik az egykori Le Mans-i 24 órás verseny 2011-es győztese, Olivier Lombard által életre hívott Hopium nevű cég és az általuk fejlesztett Hopium Machina, amely az e-mobilitás új korszakát nyithatja meg.
A Hopium Machina ugyanis a hidrogéncellás technológia új generációját képviseli: az autóba bépített üzemanyagcella 200 kilowattos csúcsteljesítményre képes, ez pedig meglátszik az autó egyéb mutatóin is: az 500 lóerős szedán egy tanknyi hidrogénnel 1000 kilométeres hatótávot ígér, a maximális sebessége pedig eléri a 230 km/h-t.
Ahogy Remi Voisin, a Hopium egyik vezető mérnöke az Ars Technicának elárulta, a sorozatgyártás 2025 végén már elkezdődhet. Lombard pedig hozzátette, hogy az autó tankolása nem vesz többet igénybe 2-3 percnél.
A cserélhető üzemanyagtartály a jövő?
Az elektromos autók töltése sokak számára még elfogadhatatlanul lassú - bár más kérdés, hogy az elektromos autózás másfajta gondolkodásmódot igényel - a megoldást így a cserélhető akkumulátorok jelentik. A kínai NIO az egyik első cég, amely ilyen autókat fejleszt, sőt, a cserélhető akkupakkokat Magyarországon gyártják.
A megoldás azonban a hidrogénhajtású autóknál is megjelenhet: a Párizsi Autószalonon bemutatkozó NAMX (New Automotive and Mobility eXploration) autómárka ugyanis egy olyan SUV-t villantott meg a közönségnek, amelynek hidrogéntartályait az akkumlátorokhoz hasonlóan modulárisan lehet cserélni.
A CapXstore rendszerünk költségei sokkal alacsonyabbak, mint egy hidrogén-töltőállomás felépítése
- magyarázta Thomas de Lussac, a cég alapítója és vezető tervezője.
A NAMX HUV (Hydrogen Utility Vehicle) ennek köszönhetően 550 lóerős teljesítménye mellé 250 km/h csúcssebességet és 800 kilométeres hatótávot ígér. A rendszer lelkét egy fix hidrogéntartály és egy cserélhető "hidrogénkapszula" kettőse jelenti. Előbbi 500 kilométerre elegendő sűrített gázt képes elnyelni, míg a CapX kapszulák további 300 kilométerrel tudják megtoldani a hatótávot. Lussac elárulta, hogy egy-egy kapszula darabja 50 kilométernyi hidrogént tárol, ezekből hat darab kerül a NAMX HUV-ba. A kapszulákat a kávékapszulákhoz hasonlóan a CapXstore nevű üzlethálózatban lehet majd cserélni, a cégvezető szerint átlagosan 45 kilométerenként szeretnének nyitni egy-egy ilyen cseretelepet.
A seregszemle egyik komoly látványossága pedig a Renault sportrészlege, az Alpine által fejlesztett együléses, hidrogénüzemű versenyautó, az Alpine Alpenglow volt.
Erről sajnos túl sokat nem árultak el, mivel koncepcióautóként nem kerül majd sorozatgyártásba, annak ellenére, hogy az iparági pletykák szerint az Alpine a Lotus számára fejleszt elektroms sportautót.
Bár kevésbé látványos, de technológiai szempontból érdekes a Citroën megoldása: ők egy különleges furgonnt hoztak el a seregszemlére: a hidrogéncellás és elektromos hajtás kombinációja érdekes eredményt hozott. A Citroën furgonja ugyanis a napjainkban elérhető hatótávnövelővel felszerelt elektromos autókra emlékeztet. Ezeket a járműveket villanymotorok hajtják, azonban, ha messze a következő töltő és nagyon fogy már az akkumulátor töltöttsége, egy kisebb teljesítményű benzinmotorral további kilométereket lehet csepegtetni az aksiba.
Hasonlóan működik a francia gyártó megoldása is, azzal a különbséggel, hogy itt az akkumulátoros villanymotor hatótávját egy kisebb hidrogénes egység tudja megnövelni: ennek az eredménye egy 400 kilométeres hatótávú áruszállító, amelyet 3 perc alatt teljesen fel lehet tölteni.