Az önvezető autókról rengeteget cikkeznek mostanában, holott a technológia még az első szárnypróbálgatásainál tart csupán. A Mercedes például még csak tavaly decemberben kapott rá engedélyt, hogy az erre felkészített autóit elengedett kormánnyal is lehessen használni a német autópályákon. Ez az önvezetés 3-as szintje, a teljesen autonóm gépkocsikhoz az 5-ös szintet kell elérni.
Eközben jóval kevesebb szó esik az önvezető hajókról, pedig Amszterdamban például már tavaly november óta két ilyen önjáró vízi jármű is közlekedik a holland főváros jellegzetes csatornáin - írta az Intelligent Transport.
A szaklap értesülései szerint a Roboat projekt a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) és a helyi Amsterdam Institute for Advanced Metropolitan Solutions (AMS Institute) közös kísérlete, amely az önvezető hajózás lehetőségeit vizsgálja.
A Roboat önvezető vízitaxik tavaly november óta működnek próbaüzemben Amszterdam vízi útjain (Fotó: AMS Institute)
A Roboat hajók fejlesztése 2015-ben kezdődött, akkor még a bostoni műszaki egyetem kísérleti medencéjében, akkor még csak modellekkel, tavaly novemberben viszont már két teljesértékű robothajót helyeztek üzembe Amszterdamban. Az amerikai és holland kutatók a prototípusok önvezető képességeinek fejlesztése során megoldották, hogy a hajók maguktól legyenek kpesek navigálni az amszterdami csatornarendszerben, önállóan tudnak dokkolni a kikötőben és elkerülik a többi hajót és más vízi járművet, stégeket.
A Roboat-ok ráadául öntanuló rendszerrel is fel vannak szerelve, amelynek segítségével alkalmazkodnak a vízen tapasztalható viszonyokhoz.
"Képzeljük el az amszterdami csatornák nyüzsgését, ez a nagyvárosi terület megköveteli, hogy manőverezni tudjunk a szűk helyeken, mindezt egy összetett, kevéssé strukturált környezetben, változatos akadályokkal" - vázolta fel a robothajók működésének hátterét Ynse Deinema, az AMS Institute projektvezetője. "Ehhez a Roboat hajóknak ötvözniük kell a pontos navigációt, az észlelést és a vezérlőszoftver képességeit."
A Roboat hajók szenzorai által észlelt objektumokat egy algoritmus kategorizálja, az egyes tárgyakat pedig rögzíti az adatbázisában, így egyre pontosabban és egyre megbízhatóbban képes kezelni a közlekedési helyzeteket. A hajók lézeres radarja, azaz LIDARja és kamerái 360 fokos képet adnak. Ha a szenzorok korábbban nem látott objektumot - például egy kenut - észlelnek, az algoritmus megjelöli, ismertelen tárgyként. A kutatók utólag elemzik a begyűjtött új információkat és a hasonló tárgyakat kézzel jelölik meg. Ez lehetővé teszi, hogy az algoritmus a későbbiekben az emberi szemnél gyorsabban és pontosabban tudja azonosítani a különféle vízi akadályokat.
A robothajók szenzorai folyamatosan figyelik a környezetet és elkerülik a felismert objektumokat (Fotó: Roboat/YouTube)
A hajók automatikusan képesek kapcsolódni a dokkoló állomáshoz, vagy egy másik Roboat hajóhoz, ezzel akár ideiglenes hidakat is létre lehet hozni az amszterdami csatornák felett, de funkcionálhatnak akár vízi színpadként is.
Az első sikeres tesztek után 2022-ben három felhasználási területre koncentrálnak majd a kutatók: utasszállítás, logisztika (ami főleg a vízi hulladék és más jellegű szemét begyűjtését jelenti), illetve a vízminőség monitorozása.
"Ha Amszterdam belvárosából Roboat-ok szállítanák el a szemetet, jelentősen csökkenthető a belvárosi teherforgalom, ami enyhíti a hidakat és rakpartokat érő terhelést" - tette hozzá Stephan van Dijk, az AMS Institute innovációs igazgatója.
A következő komoly lépés a kereskedelmi szolgáltatások beindítása lesz, ami nem csak Amszterdam, hanem más vízparti városok életében is komoly változást jelenthet.