Bár a közösségi oldalakon mindig "nagyot mennek" az önvezető autók baleseteiről szóló posztok, videók, nem kérdés, hogy ezek a járművek lényegesen biztonságosabbak, mint a hagyományos változataik. Sőt, nem is kell önvezető autó, a mai modern kocsikban ugyanis már olyan vezetőtámogató rendszerek vannak - sávtartó asszisztens, a követési távolságra ügyelő tempomat, balesetmegelőző vészfék funkció, a sort lehetne még folytatni - amelyek a sofőrök pillanatnyi figyelmetlenségét egészen hatékonyan képesek kompenzálni.
Persze már ezeknek a rendszereknek a működéséhez sem árt, ha jól láthatóak az útburkolati jelzések és a helyükön vannak a közlekedési táblák, illetve, ha mondjuk sár vagy latyak sem borítja be a gépkocsikba szerelt szenzorokat. Innentől nem nehéz elképzelni, mennyire megnehezíti ezek hiánya egy önvezető autó dolgát. Éppen ezért, egyre több szakember hangsúlyozza, hogy a döntéshozóknak nem szabad szem elől téveszteni az utak "felokosítását" sem, ami jelenleg az egyik legkomolyabb kerékkötője lehet az önvezető technológiák telterjedésének.
Az okos út valójában egy komplex ökoszisztémát jelöl ahol az útfelületbe épített szenzorok, a hálózatba kapcsolt jelzőlámpák, és gépi látással - computer vision vagy machine vision - felturbózott kamerák együttműködése segíti a közlekedőket. A hasonló technológiával ellátott útszakaszok a rengeteg bejövő és feldolgozott adat segítségével változatos módokon tudnak asszisztálni akár az emberi, akár a gépi sofőröknek. Például, a hálózatba kapcsolt, egymással kommunikáló eszközök lehetővé teszik, hogy az autó fedélzeti szenzorai "átlássanak" olyan mozgó akadályokon, mint például egy busz vagy egy kamionsor, de akár a gyalogosok és más sofőrök mozgása is pontosabban felmérhető a segítségükkel.
Ezek jelenleg nem, vagy csak nehezen megugorható akadályok az önvezető autók számára, ezért komoly infrastuktúra-fejlesztésre lesz szükség, hogy tényleg elengedett kormánnyal utazhassunk majd az autonóm verdáinkban. A hasonló technológiák pedig akár azt is lehetővé tehetik, hogy az autóforgalmat figyelő mesterséges intelligencia szükség esetén akár emberi beavatkozás nélkül optimalizálja a közlekedést, csökkentve az időszakos vagy állandó torlódást bizonyos útszakaszokon.
Az okos utak kifejlesztése még gyerekcipőben jár, de már kezdenek felsorakozni azok a cégek, amelyek igyekeznek majd megoldást kínálni a problémára. Ilyen az amerikai tech-oktatás fellegvárából, az MIT-ből kisarjadt Derq, amely valós idejű adatfeldolgozás segítségével igyekszik a fentiekhez hasonló alkalmazásokat fejleszteni, 5G, illetve az úgynevezett V2X (vehicle-to-everything) technológiák segítségével. Ez nem csak a balesetek megelőzésében segít, de hozzájárul a forgalmi dugók enyhítéséhez is, ami időben és pénzben is komoly megtakarításokat eredményezhet.
Ezen a téren az Egyesült Államok élen jár, ott ugyanis már több államban is folynak kísérletek az okos utak használatával kapcsolatban. Floridában a Ford autonóm járműveket fejlesztő csapata vizsgálja, hogy az önvezető autók hogyan profitálhatnak az intelligens infrastuktúrából, míg Las Vegasban a Motional önvezetú autókat fejlesztő cég a már említett Derq szakembereivel teszteli, hogy az autonóm járművek hogyan viselkednek ha még inkább a "kezükbe" adják az irányítást - természetesen a digitalizált infrastuktúrából befolyó adatokon keresztül.
Az okos utakra azonban nem csak az önvezető technológiák előretörése miatt lesz szükség, a közösségi közlekedés, illetve a logisztikai iparág is komoly hasznot húzhat az efféle fejlesztésekből.