Európában már jó ideje vita tárgyát képezi a kontinens autóiparának pozícióját veszélyeztető, és ezáltal a nyereségét folyamatosan alacsony szinten tartó olcsó kínai autók problémája. A gondolat, hogy védővámokat kellene az állami dotációban részesített kínai EV-kre, gyorsan többséget szerzett az EU döntéshozóinak körében, ezért az Európai Bizottság tavaly vizsgálatot indított az ügyben.
A rendelet meg is született, melynek értelmében az Európai Unió a vételár legfeljebb 38,1 százalékáig terjedő többletvámot vethet ki a Kínából érkező elektromos autókra, és erről már tájékoztatták is az érintetteket. Az ideiglenes hatályú rendelet július elsejétől fog életbe lépni, és bár a plafonérték elég magas, nagy mozgásteret ad a differenciálásra, vagyis a döntéshozó szervek egyes típusokra akár a többszörösét is kivethetik annak, amivel másokat sújtanak.
A SAIC például a maximumot kapja, míg a Geely csak 20 és az első európai gyárát Szegeden nyitó BYD részéről megelégszenek a vételár 17,4 százalékával is. Nekik annyiban is jobb a helyzetük, hogy azokat a járműveket, amelyeket nálunk gyártanak, nem terheli büntetővám. Továbbá vannak olyan gyártók, melyek termékeit mindössze 21 százalékos többletvám terheli a szokványos 10 százalékos importvámon felül egy tavaly Brüsszellel kötött együttműködési megállapodás értelmében.
Erre a lépésre többek között azért is kényszerült Európa, mert Kína elképesztő mértékű állami támogatással hozta az elmúlt néhány év során helyzetbe saját elektromosautó-iparát. Mivel alapos gyanú merült fel azzal kapcsolatban, hogy ezekkel az intézkedésekkel az ország versenyjogokat sértett, Margaritis Schinas, az Európai Bizottság alelnöke vizsgálatot indított, aminek végső határozata tisztességtelennek nyilvánította a problémás gyakorlatot.
Kína természetesen az ügy kipattanása óta folyamatosan kikérte magának a feltételezést, és megelőző lépéseket tett, melyeknek az volt a célja, hogy visszakozásra késztesse az EU-t. Többek között vizsgálatot indított a kontinensről származó szeszes italok forgalmazása ellen. Nemrégiben Peking konkrétan megfenyegette az EU-t, hogy, ha kitart szándéka mellett, azt nem hagyja válasz nélkül, és a kereskedelmi háborút sem zárja ki.