A környezet védelmében szükséges teendők és kötelezettségek egyre gyakrabban jönnek fel hazánkban is témaként az idő előrehaladtával. Ahogy közelítünk az Európai Unió által vállalt 2035-ös céldátum felé, amikor végleg elengedjük a belső égésű motorral működő járművek gyártását (a szintetikus üzemanyaggal működő belsőégésű motorral üzemelő járművek kivételével), egyre inkább világossá válik, hogy az akkumulátorgyártás stratégiai fontosságú ágazattá válik globálisan a jövőben.
Hazánkban elsőként jöttek létre a térségben akkumulátorgyártó üzemek a saját igényeinket meghaladó mértékben. Ez egyfelől érthető, hiszen az autógyártásra nagyban támaszkodó gazdaságunknak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a GDP növekedését nagyban megtámogató iparágnak az elektromos átállást követően is kiemelt szereplői lehessünk Európában. Másfelől gyakran hangzik el az a kritika, hogy a kapkodó, mindent egy lapra feltevő hozzáállás hosszútávon sok csapdát rejt magában.
A Gödön üzemelő akkumulátorgyár az elsők között kezdte meg a sort, amit aztán továbbiak követtek és a tervek szerint még fognak követni. A beruházást és működést sok társadalmi vita övezi a kezdetek óta. Bár magát a törvényi szabályozást is elégtelennek tartják egyesek, a legtöbb probléma eddig a meglévő szabályok be nem tartásából adódott. A céget az elmúlt öt évben számos alkalommal büntették meg, amiért vétett a tűzvédelmi, iparbiztonsági, munkavédelmi és építési szabályok ellen.
A szeptember 21-én meghozott rendelet a Telex cikke szerint tovább mérgesítheti a gyártást övező társadalmi vitákat, hiszen lehetőség lesz arra, hogy egy cég, úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződést kötve az állammal mentesüljön a törvény büntetőszankcióinak hatálya alól.
"A környezetvédelmi hatósági szerződésben az ügyfél vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a környezetvédelmi hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a környezetvédelmi jogszabályokkal, valamint a környezetvédelmi hatóság által kiadott engedély előírásaival."
Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy az állam büntetés helyett felajánlhatja a jogsértést elkövető cégnek, hogy leszerződve az állammal vállalja a jogsértő magatartás megszűntetését és jóvátételét.
Nem róható fel senkinek, hogy az új szabályozásban többen az akksigyáraknak dobott mentőövet látják. Ez már csak azért is problémás, mert egy-két következetesen szabálytalanul működő gyárnak eddig sem jelentett problémát az esetileg kirótt büntetés befizetése, aminek mértéke eltörpül a bevételeikhez viszonyítva.
Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője szerint a rendelet aránytalanul nagy terheket és felelősséget fog róni a hatóságokra, hiszen határozataikban nekik kell majd konkretizálni az adott esetre vonatkozóan, hogy milyen módon kell a "megbüntetett" vállalatnak helyrehozni az általa okozott környezeti károkat, úgy, hogy még kényszerítő eszköz sem lesz a kezükben. Az ügyben az Európai Bizottsághoz fordul jogorvoslatért Jávor Benedek, a Párbeszéd egykori Európai Parlamenti képiselője. Az LMP ugyanezen okból kifolyólag az Alkotmánybírósághoz fog fordulni a hírek szerint.
A hír megjelente után az Energiaügyi Minisztérium ezt a reményeink szerint helytálló tájékoztatást adta a nyilvánosságnak:
"A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik."