Míg az utakon már javában zajlik az elektromos autók térnyerése, egyelőre kevés szó esik a tengeri hajózásról, holott, az olyan óriási konténerszállító hajók, mint a tavaly a Szuezi-csatornába beszoruló Ever Given, gyakorlatilag a gerincét képezik a világ ellátóláncainak. Azaz, egyelőre nem tudunk megszabadulni tőlük, így inkább azt érdemes megnézni, hogy milyen lépéseket lehet tenni a fenntarthatóbb hajózásért.
A hasonló teherhajók szállítják a világ áruforgalmának 90 százalékát (Fotó: Unsplash/Venti Views)
A hatalmas hajók a világ teherforgalmának 90 százalékát bonyolítják le, ennek azonban ára van: a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (International Maritime Organization - IMO) becslései szerint a teherhajók szén-dioxid kibocsátása a 2012-ben mért, emberi működésből származó emissziók 2,2 százalékát teszik ki, ez az arány azonban 2050-re 50-250 százalékkal is megnőhet, ha nem teszünk érdemi lépéseket a fenntarthatóbb működésért.
De mit lehet tenni a környezetkímélőbb hajózásért?
A hajózási iparban tevékenykedő Wärtsilä szakértői szerint például a meglévő hajóflottákat át kellene alakítani, hogy kompatibilisek legyenek a fenntarthatóbb forrásból származó és/vagy alternatív üzemanyagfajtákkal. Mivel egy-egy nagy teherhajót óriási befektetéssel építenek, ezért nem ritka, hogy legalább 30-40 éves üzemidővel terveznek a fejlesztés során. Azaz, sok esetben nem járható út, hogy egyszerűen lecseréljék a már meglévő hajókat újabb, modernebb változatokra. Az átalakítás így sem olcsó mulatság, de így legalább a már meglévő vízi járművek élettartamát ki lehet tolni.
A hajózáshoz óriási dízelmotorokat használnak, amelyek rengeteg gázolajat fogyasztanak - az elektromos hajtás egyelőre a kisebb hajóké, jachtoké. Az IMO azonban 2020-ra szigorú korlátozást vezetett be, amely főleg a kén-dioxid kibocsátást igyekezett korlátozni. Emellett azonban vizsgálják, hogy milyen alternatív üzemanyagok jöhetnek szóba a hatalmas konténerszállító hajók mozgatásához. A német Hapag-Lloyd szállítóvállalat volt az első, amely komoly befeketéssel gázüzeművé alakította a Sajir nevű hajóját, így az gázolaj helyett cseppfolyósított földgázzal (LNG) hajtható, amelynek jóval kisebb a károsanyag-kibocsátása. Igaz, ez még nem elég ahhoz, hogy az IMO egyre szigorúbb emissziós kvótáinak meg tudjon felelni a vállalat, így további fejlesztésekre lesz szükség.
A Sajir (balról a második) volt az első teherhajó, amelyet gázolajról földgázra állítottak át
(Fotó: Wikipedia)
A hajózási iparban érdekelt szakértők nagy lehetőséget látnak az ammónia-alapú alternatív üzemanyagokban és persze a hidrogénhajtásban is. Mindkét megoldás előnye, hogy zéróemissziós technológiák, azaz nem bocsátanak ki káros végterméket. Bár ez egyszerűen hangzik, nagyon összetett kérdésről van szó. Richard von Berlepsch, a Hapag-Lloyd egyik ügyvezetője szerint jelenleg ugyanis nagyjából megjósolhatatlan, hogy mik lehetnek a jövő üzemanyagai, mivel nehéz kitalálni, hogy a költségeket és a hozzáférhetőséget tekintve melyik megoldás lehet az egyértelmű győztes.
A teherhajók hatékonyságát azok szállítókapacitásában is mérik, azaz, szintén járható út lehet, ha egy hajóval a korábbinál több árut lehet szállítani. Ráadásul, annak ellenére, hogy a teherhajók lényegesen több üzemanyagot fogyasztanak, mint az utasszállítók vagy a tankerek, a konténeres szállítás egyelőre még mindig a leghatékonyabb módszer az áruk globális mozgatására.
A hatékonyság ezért növelhető lehet azzal, ha a konténerekből többet lehet felpakolni egy hajóra. Ez főleg a már használatban lévő hajóknál lehet szempont, míg a most tervezett vagy már épülőfélben lévőknél az tűnik a legjobb megközelítésnek, ha figyelembe veszik, hogy várhatóan milyen méretű konténereket fog szállítani, milyen jellemző útvonalakon és nagyjából milyen tömeget tesz ki egy-egy rakomány.
A konténerszállító hajók kapacitásának növelése is a fenntarthatóságot segíti elő
(Fotó: Unsplash/Ian Taylor)
A következő lépés a hajómotorok fejlesztése. A Wärtsilä már most is kínál olyan hajtóműveket, amelyek alkalmasak gázolaj és cseppfolyósított földgáz fogadására, a jövő pedig az olyan moduláris megoldásoké lesz, amely lehetővé teszi, hogy egy hajómotor az éppen alkalmazott üzemanyagtípustól függetlenül tudjon üzemelni. Azaz, elképzelhető, hogy egy teherhajó gázüzemű motorral közlekedik, majd, ha a technológia lehetővé teszi, a földgázt például hidrogénre cserélik. A lényeg, hogy a több évtizedre tervezett hajóknál könnyen megoldható legyen a hajtáslánc vagy az üzemanyagtároló cseréje, hogy egyszerűen át lehessen állítani a jövőben megjelenő új üzemanyagfajtákra.
Az üzemanyaghatékonyság is kulcsfontosságú, itt pedig a digitális technológia is komoly szerephez jut: a digitalizáció segítségével precízebb navigáció érhető el, amivel pontosabbá válhat a logisztikai láncok működése. Az időjárási jelenségek elemzése is segíthet, hogy a hajónak ne kelljen sokat vesztegelnie, vagy épp a viharos tengerrel megközdenie. Emellett, bár meglepő lehet, de sokat tehet a hatékonyságért, ha a hajókat rendszeresen megtisztítják, mivel a hajótestre, kormánylapátra vagy épp a hajócsavarokra lerakódó üledék is negatív hatással van a hajók teljesítményére.
Végezetül pedig olyan energiatermelő megoldások bevezetésére van szükség, amelyek akár menet közben is lehetővé teszik a hajó bizonyos rendszereinek működtetését. A hajókra szerelt rotorok vagy paplanernyőhöz hasonló megoldások segítségével például kiaknázható a szélenergia ereje, ami idővel hozzájárulhat a hibrid vagy akár a tisztán elektromos hajók működéséhez is. Az üzemanyagcellás hajtás elterjedésével pedig akár a tengervízből is előállíthatják majd a hajók működtetéséhez szükséges hidrogént.