Bizarr időket élünk, és most nem csak az Ukrajnában zajló háborúra kell gondolni. A benzinárak mindenhol az egekben - kivéve persze Magyarországot, ahol a hatósági ár miatt "csak" 480 forint az üzemanyag literje, persze az már más kérdés, hogy ez meddig tartható - így egyre vonzóbbnak tűnik olyan közlekedési eszközre váltani, amelyet lényegesen olcsóbban - és akár otthon is - lehet használni.
Az elektromos autóknak számtalan előnye van a benzines vagy dízel változatokhoz képest: csendesebbek, jobban gyorsulnak, nem bocsátanak ki káros anyagokat, emellett a szervizelésük is olcsóbb, mivel jóval kevesebb bennük a kopó és/vagy kenést igénylő mozgó alkatrész. A technológia ellenzői egy ideig azt hangoztatták, hogy a gyártásuk azonban nem zöldebb, mint a belső égésű motorral szerelt változatoké, ezt azonban egy tavaly decemberben publikált kutatás megcáfolta.
Az elektromos autók jó alternatívát jelenthetnek a magas benzinár idején, sajnos azonban épp drágulnak a gyártásukhoz szükséges alapanyagok (Fotó: beaconny.gov)
Az elektromos autóknak azonban hátránya is akad, ezt kár lenne tagadni: a legszembetűnőbb, hogy egyelőre lényegesen drágábbak, mint a robbanómotoros társaik. Átlagosan körülbelül 40 százalékkal drágább egy elektromos autó, mint a vele teljesen azonos felszereltségű benzines vagy dízel modell. Persze, a legtöbb helyen állami támogatásokkal és egyéb kedvezményekkel - például ingyen parkolás - igyekeznek serkenteni a vásárlást, de egyrészt ez csak egy ideig tartó állapot, másrészt, pedig még így is rendesen megkérik az árát a villamos hajtásnak. Ami érthető, hiszen viszonylag új technológiáról van szó, ráadásul, az iparág még keresi a megoldásokat, például a hatótáv növelésére vagy a töltési idő csökkentésére. Ugyanakkor, a most zajló események miatt egyelőre nem várható, hogy érdemben csökkenjen az új elektromos autók ára.
Ettől függetlenül egyre nagyobb az érdeklődés az elektromos autók iránt. Az autókereskedelemmel foglalkozó amerikai Edmunds tanácsadó cég statisztikái szerint az elmúlt hónapban körülbelül 40 százalékkal ugrott meg az elektromos autókkal kapcsolatos keresések száma, részben az ukrajnai háború kitörése és az ezzel összefüggő energiakrízis miatt.
Eddig sem volt egyszerű elektromos autót venni
Már a háború előtt, sőt, még a 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány előtt is gyülekeztek már a felhők az autóipar egén. A félvezető-, és chiphiány ugyanis már korábban elkezdett problémákat okozni a gyártóknak. A járvány azonban olaj volt a tűzre, ugyanis az egész világ leállása megakasztotta a végletekig feszített ellátóláncokat, így rendesen megnőtt az új autók gyártási ideje is. Míg tavaly még "csak" pár hónapban mérték a várakozást, ma már nem számít kirívónak, ha egy új autóra egy-másfél, de akár két évet is várnia kell a leendő tulajdonosoknak. Ráadásul, az amerikai kormány szerint egyelőre nem tudjuk, hogy a chiphiány mikor érhet véget.
A most kapható elektromos autók jelentős része a prémium kategóriát képviseli, a képen a Lucid gyára látható (Fotó: mesaaz.gov)
A háború miatt Oroszországra kivetett szankciók pedig tovább nehezitik a helyzetet, különösen, hogy Oroszországból érkezik a világ nikkeltermelésének jelentős része, amihez az akkumulátorok gyártása során van nagy szükség. Ukrajna ipara most szintén áll, holott keleti szomszédunk a világ egyik legnagyobb neongáz-kermelője, amelyre a chipgyártás során van nagy szükség.
Mindez meglátszik az autóeladásokon is: az amerikai piacon az előrejelzések szerint körülbelül 15 millió autó talál majd gazdára, ami kétmillióval kevesebb az átlagnál. Ráadásul, az infláció nem csak a magyar gazdaságot sújtja, az Egyesült Államokban is 8 százalék környékén jár a pénzromlás mértéke, ami tovább növeli a költségeket.
Az elektromos autók elterjedése borzasztó rossz időben jött, de még, ha a gyárakból folyamatosan gurulnának ki az új autók, sokan még akkor sem lennének készen rá, hogy elektromos autóba üljenek
- mondta a Wirednek nyilatkozva Zeke Hausfather, a klímaváltozás elleni küzdelemmel foglalkozó Breakthrough Institute klíma-, és energiaügyi igazgatója.
Az elektromos autók terjedésének egyik gátja - legalábbis hazánkban - a töltő-infrastuktúra fejletlensége (Fotó: Argonne National Laboratory)
Hausfather ugyan főleg az amerikai autósokról beszélt, de amit mond, megállja a helyét akár Magyarországot illetően is. A szakember ugyanis rámutatott, hogy az átlagos amerikaiak 15-20 évig használják az autóikat, azaz, ha holnap betiltanák a robbanómotoros járművek forgalmazását, akkor is több mint másfél évtized kellene hozzá, hogy az ilyen gépkocsik eltűnjenek az utakról. Magyarországon a hazai autópark átlagéletkora (!) 14 év, így nálunk is hasonló időre lenne szükség a teljes váltáshoz. Óriási különbség, hogy hazánkban az elektromos autók töltésére szolgáló infrastuktúra, ha nem is jár gyerekcipőben, de még rengeteg fejlesztésre lesz szükség, hogy az elektromos hajtás sokak számára reális alternatívát jelentsen.
A most látható autóárak azt mutatják, hogy a piacok nem tudnak egyik napról a másikra átalakulni, ahogy a közgazdászok gyakran gondolják, a modelljeik láttán. A valóság azonban sajnos ennél sokkal összetettebb
- figyelmeztetett Mark Paul öko-közgazdász, a New College of Florida munkatársa.
Nagy kérdés, hogy a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben hogyan alakul majd az elektromos autók gyártása, különösen annak fényében, hogy az Európai Unióban, 2030-tól már csak tisztán elektromos hajtású autókat lehet újonnan értékesíteni, míg az Egyesült Államokban a Biden-kabinet tervei szerint az évtized végére az összes értékestett új gépkocsi 40 százalékát kellene kitennie az elektromos autóknak.