Az autók világában jelenleg az elektromos hajtásra való átállás, illetve az elektromos - és hibrid - technológiák térnyerése, azaz nem túl szép magyarosított kifejezéssel az elektrifikáció zajlik. Az Európai Unióban például 2030-tól csak tisztán elektromos (EV) járműveket lehet majd újonnan értékesíteni, de más országokban is komoly kezdeményezésekkel támogatják az e-mobilitást.
Természetesen ehhez még időre lesz szükség, hiszen a töltőhálózatok és az infrastuktúra egyelőre még komoly fejlesztéseket igényel, hogy ki tudja szolgálni a villanyautósok igényeit és eközben a villamos hálózat se omoljon össze.
A hidrogénhajtású autók töltőhálózatának még komoly fejlesztésekre van szüksége (Fotó: Toyota)
Eközben már bontogatja a szárnyait a hidrogénhajtású autók szegmense is. A hidrogéntechnológia nem újdonság, az első hidrogénhajtású motor tervei már 1807-ben elkészültek, Francois Isaac de Rivaz svájci feltalálónak köszönhetően, de már kereskedelmi forgalomban is kaphatóak hidrogénhajtású autók, például a fenti fotón is látható Toyota Mirai vagy a Hyundai Nexo, vagy a Lexus által nemrég bemutatott hidrogéncellás homokfutó.
A hidrogénhajtás kétféle is lehet: vagy a hidrogén elégetésével mozgatják az autót, akárcsak a hagyományos belső égésű motoroknál (egy hidrogénes autónál ilyen esetben vízgőz az egyedüli égéstermék) vagy egy üzemanyagcellában, oxigén segítségével késztetik reakcióra a hidrogént. Utóbbi esetben áramot lehet termelni, vagyis az ilyen autók működési elve az elektromos autókéval azonos, csupán az energia érkezik más forrásból.
Akkor most a hidrogénhajtású vagy az elektromos autó a jobb?
Beugratós a kérdés, mivel, mint látható, a hidrogénhajtás - legalábbis a hidrogén-üzemanyagcellák esetén - valójában szintén elektromos autót jelent. Ettől függetlenül érdemes összevetni a hidrogénalapú, illetve az akkumulátoros villanyautók működését. Egyelőre a hidrogén utántöltése komoly akadályokba ütközik, azonban érdemes körüljárni a fenti kérdést, mivel a jövőben biztos, hogy megjelennek majd a forgalomban a hidrogénhajtású autók is, ezért már most jó körüljárni a kérdést.
A Canadian Hydrogen and Fuel Cell Association (CHFCA) szerint a hidrogén üzemanyagcellás technológiák fejletsztésére már csak azért is nagy szükség lenne, mert a 2015-ös párizsi klímaegyezmény értelmében az aláíró országoknak 2050-re 60 százalékkal kellene csökkentenie az energiatermelésből és felhasználásból származó szén-dioxid emissziókat. Mindezt ráadásul úgy, hogy addigra kétmilliárddal több ember él majd a bolygón. Ahhoz, hogy ezt elérjük, minden lehetséges megoldásra, így a hidrogénhajtásra is szükségünk lesz.
A hidrogéncellákkal nem csak autók, de buszok, vonatok, sőt tengeralattjárók is üzemeltethetőek (Fotó: Wikipedia)
A szervezet igyekszik a hidrogénnel kapcsolatos leggyakoribb fenntartásokra, kérdésekre is választ adni. Rámutatnak például, hogy a közhiedelemmel ellentétben - amely szerint a hidrogén veszélyes(ebb, mint a benzin) - az emberiség a gázt biztonságosan használja, tárolja és szállítja már több mint 50 éve. A CHFCA statisztikái szerint emellett az üzemanyagcellás elektromos járművek (FCEV-k) biztonsági pedigréje is kiváló, mivel több mint 16 millió kilométert tettek már meg az ilyen technológiát használó közlekedési eszközök, igaz, az nem derül ki, hogy pontosan milyen járművekről van szó, FCEV-t használnak ugyanis a már említett autók, teherautók, de elektromos hajók, vonatok, villamosok, sőt, tengeralattjárók is.
Az bizonyos, hogy a hidrogénnek óriási előnyei vannak a belső égésű motorokhoz képest: a hidrogén ugyanis tizennégyszer könnyebb, mint a levegő, így hamar eloszlik a légkörben. Emellett az égése során alacsony a lángok hőmréséklete így kicsi a kockázata a másodlagos tüzeknek. A hidrogén ráadásul nehezebben kap lángra a benzinnél vagy a gázolajnál, mivel az optimális égéshez 29 százalék levegőre van szükség, a kőolajszármazékoknál csupán 2 százalékra. A legnagyobb előnye pedig, ahogy már említettük, hogy a hidrogén elégetésének vízgőz a végterméke, káros és veszélyes szennyező anyagok helyett.
A hidrogén emellett óriási mennyiségben hozzáférhető, hiszen a hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban. Gyakorlatilag, amíg óceánok léteznek a Földön, addig mindig lesz hidrogénkészletünk, így abszolút megújuló energiaforrásként tekinthetünk rá, szemben a bolygó korlátozott kőolajkészleteivel.
Ami az akkumulátorral hajtott elektromos járművek és hidrogéncellás autók közti különbségeket illeti, utóbbiak könnyűszerrel körözik le a mostani EV-ket az ökológiai lábnyom tekintetében. Ezen a téren kétféle számítási mód is lehetséges: az úgynevezett well to wheels modell az üzemanyag előállításának és felhasználásának karbonlábnyomát méri, míg a cradle to grave megközelítés az egyes járművek környezeti terhelését, azok gyártásától, a használaton át egészen a megsemmisítésükig. Az utóbbi összehasonlításból a hidrogénes autók jönnek ki jobban: az üzemyanyagcellás autók ugyanis kilométerenként 2,7 gramm szén-dioxid kibocsátásáért felelősek, míg az elektromos autók esetén ez 20,9 gramm kilométerenként. Előbbiek esetén az energiahatékonyság az akkumulátoros villanyautókhoz képest kétszeres vagy akár háromszoros is lehet. Tény, viszont, hogy a well to wheels modell az elektromos autóknak kedvez, különösen, ha az energiát tiszta forrásból tudják felvenni. Szintén lényeges, hogy míg egy hidrogénes autó megtankolása körülbelül ugyanannyi időt vesz igénybe, mint egy benzinesé, addig egy elektromos autót még a leggyorsabb megoldások esetén is 15-20 percig kell tölteni, akkor sem 100 százalékig.
A hidrogén-technológiának a haszonjárművek szegmensében lehet komoly felvevőpiaca (Fotó: Wikipedia)
Az elektromos autóknál jelenleg az akkumulátorcsomagok jelentik az egyik legnagyobb korlátot a hatékonyságot tekintve. Egy mai, modernebb, 400-500 kilométeres hatótávú villanyautóban ugyanis több száz kilogrammnyi akkumulátor dolgozik. Összehasonlítva, egy nagyobb akksicsomaggal szterelt Tesla Model 3 akkumulátorai 480 kilogrammot nyomnak, míg az említett Toyota Mirai hidrogéncellás rendszere csupán 88 kilogrammot. Ez főleg a teherszállításban lehet kulcskérdés, hiszen ott éppen az a lényeg, hogy mennyi hasznos terhet tudnak egyszerre szállítani. Cserébe az elektromos autók hatékonyabbak, ha a nagyvárosok utcáin használják azokat, kisebb távokra.
Egyelőre szintén az elektromos autók nyerik az összehasonlítást a töltőhálózatok kiépítettségét tekintve. Míg ugyanis már Európában több tízezer töltőoszlop várja a villanyautókat, a McKinsey piackutató információi szernit 2025-re nagyjából 2800 hidrogén-töltőállomás létesülhet világszerte. Szintén a McKinsey becslése, hogy a hidrogénes autók tömeges piaci bevezetésére még legalább 4-5 évet kell várni, az elektromos autók azonban már most elérhetőek bárki számára.
Mint áltható tehát, a hidrogénnel hajtott autók óriási lehetőségeket és előnyöket hozhatnak az e-mobilitás világába, viszont még időbe fog telni, mire használható alternatívát jelentenek majd a robbanómotoros, hibrid vagy tisztán elektromos hajtású autókoz képest. Az azonban biztos, hogy a hidrogén-, és a villanyhajtásra egyaránt szükségünk lesz, ha szabadulni akarunk az emisszióktól.