A jelek szerint az e-mobilitás új szakaszba ért, ugyanis ma már sokkal keresettebbek a hálózatról tölthető autók, mint a benzines és dízelüzemű változatok - derült ki a Peugeot által elvégzett reprezentatív felmérésből.
Az elektromos hajtási technológiák gyors fejlődése ellenére a közelmúltig hangosak voltak azok az aggályok, amelyek szerint a villanyautók nem képesek érdemben csökkenteni a közlekedés környezeti terhelését.
A Peugeot friss felmérése arra utal, hogy új szakaszába lépett az e-mobilitás (Fotó: Peugeot)
A szkeptikusok érvei szerint az elektromos autókból egyelőre túl kevés van, egy másik népszerű érv szeirnt pedig az emberek nem merik majd felszabadultan használni járművüket, ha folyamatosan a hatótávolság miatt kell aggódniuk. Ez persze leginkább az első-második generációs elektromos autók esetében lehetett mérvadó, hiszen a mai, modern villanyautók hatótávja már kezdi megközelíteni a belső égésű motorral szerelt modellekét, egyes változatok pedig már meg is haladják ezt. A napokban mindkét aggályra frappáns válasz született:
ma már több villanyautót vásárolnak Európában, mint dízelt, és az is kiderült, hogy aki áramot is tankol, több mint kétszer annyit autózik, mint aki csak benzint.
Az előbbi információ a JATO Dynamics piackutató legfrissebb jelentéséből származik. 2021 őszére ugyanis már több hálózatról tölthető (akkumulátoros elektromos vagy plug-in hibrid) személyautót adtak el Európában, mint dízelüzeműt: az előbbiek az összeladások 23, míg az utóbbiak csak 17 százalékát tették ki. Tavaly ugyanekkor fele ennyi (12 százalék) volt a konnektoros járművek aránya, 2019-hez képest pedig kis híján ötszörösére nőtt az emissziómentes közlekedésre alkalmas gépkocsik részesedése az eladásokból. A fogyasztók tehát nem csupán elvi síkon bíznak az e-mobilitásban, hanem rá is szánják magukat a vásárlásra:
ma már minden negyedik európai autóvásárló hálózatról tölthető akkumulátoros új járműbe ül be.
Ennél is érdekesebb eredményt hozott az a kutatás, amelyet a Peugeot végzett Nagy-Britanniában. Ezernyolcszáz autóst kérdeztek meg közlekedési szokásaikról, ügyelve arra, hogy a résztvevők között a piaci viszonyoknak megfelelő arányban szerepeljenek benzines és dízelautóval közlekedők, hibrid-tulajdonosok, illetve plug-in hibriddel vagy akkumulátoros elektromos járművek használói. Az egyik kérdés a futásteljesítményre vonatkozott.
Kiderült, hogy azok, akik benzinüzemű gépkocsival járnak, hetente átlagosan 130 kilométert tesznek meg, míg a dízelautósok ennél többet: 151 kilométert utaznak hetente. Ehhez képest a tisztán elektromos villanyautók heti 146 kilométert futnak nagy átlagban, míg a plug-in hibridek mindegyiknél többet, 204 kilométert tesznek meg egy szokásos héten. A belső égésű (dízel + benzin) és a hálózatról tölthető (PHEV és BEV) járműveket súlyozottan összesítve 141, illetve 175 kilométer jön ki átlagos heti futásteljesítménynek.
A felmérést még tavaly májusban végezték, a nagy globális üzemanyagár-emelkedést megelőzően, amelyet Nagy-Britanniában a szállítókapacitás hiánya miatt üzemanyaghiány is súlyosbított.
A villanyautó-szkeptikusok egyik gyakori aggálya a kevés töltőoszlop (Fotó: driveclean.gov)
A kérdőív arra is rákérdezett, hogy aki nem hálózatról tölthető elektromos gépkocsival közlekedik, annak milyen ellenvetései vannak a technológiával szemben. A belső égésű motoros járművek tulajdonosainak több mint egyharmada (36 százalék) változatlanul aggódik amiatt, hogy az akkumulátor egyszer csak lemerül, cserben hagyva őt az út szélén. További aggályként a magas költségeket (53 százalék) és a hiányos nyilvános töltő infrastruktúrát (42 százalék) említették.
Az elsőként említett fenntartás azonnal okafogyottá válik, ha megnézzük a felmérés eredményeit: tekintve, hogy a Peugeot új generációs villanyautói kivétel nélkül több mint 300 kilométert (az e-2008 330, az e-208 350 kilométert) képesek megtenni egyetlen feltöltéssel, átlagos használat esetén elegendő ezeket két hetente feltölteni. A belső égésű motorral szerelt gépkocsik használóinak mindössze 18 százaléka (azaz minden ötödik autós) mondta csupán, hogy 320 kilométernél többet autózna egy héten, azaz hetente több mint egy alkalommal kellene töltőre csatlakoztatnia autóját.
Az infrastruktúra hiányosságát felemlegető panasz hétről hétre egyre kevésbé releváns, hiszen - nem csak az Egyesült Királyságban, de Európa-szerte - folyamatosan létesülnek nyilvánosan hozzáférhető töltő- és gyorstöltő pontok. A fejlesztés üteme ugyan sajnálatosan elmarad attól, ami az eredetileg kitűzött, ambiciózus célok megvalósításához (egymillió nyilvános töltőpont 2025-re) optimális volna, 2020 végén azonban így is több mint 280 ezer helyen tölthettük már villanyautónkat Európa-szerte.
Eközben a felhasználók túlnyomó többsége (Nagy-Britanniában például több mint 80 százalékuk) otthon, estétől reggelig tölti tisztán elektromos vagy plug-in hibrid gépkocsiját, így számukra ez a probléma eleve nem áll fenn.
Ami a költségeket illeti, az elektromos járművek magasabb kezdeti vételárát kedvezőbb üzembentartási költségeik (olcsóbb üzemanyagárak, kevesebb és hosszabb élettartamú kopó alkatrész, használathoz kötődő kedvezmények és engedélyek, stb.) ellensúlyozzák, ha nem is egyenlítik ki teljesen.
Ezekben az esetekben a kedvezőbb környezeti hatással járó (ma még jobbára emberi, illetve társadalmi) előnyök, illetve a használatra vonatkozó korlátozások egyre sokasodó arányának (Londonban például október 25. óta a város jóformán teljes területén behajtási díjat kell fizetniük a magas károsanyag-kibocsátású járműveknek) fényében lehet eldönteni, hogy vált-e részben vagy teljesen emissziómentes járműre a vásárló.
A Peugeot nemrég egy másik kutatást is elvégzett Nagy-Britanniában, amelyből kiderült, hogy a jogosítvánnyal még nem rendelkező fiatalok takarékosabban használják az elektromos autókat, mint a szüleik.