Mire az emberiség belépett az új évezredbe, világossá vált, hogy fokozatosan megújuló energiákra kell átállni globálisan, mégpedig záros határidő belül, lecserélve a klímaváltozásban kulcsszerepet játszó fosszilis forrásokat. Ebben többé-kevésbé egyetértés van a klímavédők és klímaszkeptikusok között, bár más-más nézőpontból jutottak hasonló következtetésre. Míg a zöldek elsősorban a felmelegedéstől féltik a bolygót, a szkeptikusok inkább a fosszilis források végességére hivatkozva látják be a váltás szükségességét.
A berlini székhelyű Mercator Research Institute on Global Commons and Climate Change (MCC) egy új tanulmányt tett közzé, melyben a kutatók innovációs tapasztalatait hasonlították össze az éghajlatváltozásra vonatkozó lehetséges forgatókönyvekkel. Megállapításuk, hogy minden nagyhatalmi - a fosszilis fűtőanyagok felhasználását illető - makacskodás ellenére a megújulók térnyerése rövidtávon is teljesen át fogja alakítani az energetikai szcénát.
A tanulmány ugyan elsősorban a napenergiára és az akkumulátor-tárolásra összpontosít, de a kutatók megjegyzik, hogy a szélenergia, a hőszivattyúk és más tiszta technológiák ára is meredeken csökken. Az innovációk hatására a napenergia és az akkumulátor-tárolás egyre intelligensebb és hatékonyabb folyamattá válik. Ehhez jönnek még az energetikai átállást pénzügyileg ösztönző nemzeti és nemzetközi programok. Ezek együttesen tornázták le az árakat az elmúlt időszakban.
A tanulmány szerint a tiszta energiák használata idővel a villamos energia árát is lefelé fogja vinni, és 2050-re akár teljes átállást is eredményezhet. Ez persze egy meglehetősen optimista forgatókönyv, ám jól mutatja, hogy a jövő még nem eldöntött. Ennek egyetlen, de annál komolyabb gátja lehet a szén és a kapcsolódó ágazatokat mozgató érdekek, amik mint az elmúlt évtizedek mutatták, akkor is megkerülhetetlenek, ha a tiszta energiákba fektetni már sokkal kifizetődőbb.
Jan Minx, az MCC Applied Sustainability Science munkacsoportjának vezetője, a tanulmány egyik társszerzője szerint a klíma védelmében hozott intézkedések nem elégségesek a helyzet kezelésére, pedig a globális károsanyag kibocsátás minden korábbinál nagyobb mértékű. Az egyetlen reménysugarat a technológia fejlődése jelentheti.