Az elmúlt néhány év egyik sokat hangoztatott témája volt a repülők okozta páracsík, melyből sokszor akár többet is láthatunk, ha feltekintünk az égre. Bár sok alaptalan, hajmeresztő történet kapott szárnyra ezekről, soha nem nyert bizonyítást, hogy valóban a légkörbe jutatott vegyi anyagokkal próbálnák az időjárást vagy a gondolkodásunkat befolyásolni.
Habár ezek minden bizonnyal alaptalan összeesküvés-elméletek, mégsem nevezhetők teljesen ártalmatlannak a fehér színű sávok az égen. Ezek többnyire telítettek nitrogén-oxiddal, szénnel és egy sor további klímát károsító anyaggal. Bár sokáig nem tulajdonítottak nekik túl nagy jelentőséget, ma már tudjuk, hogy komoly részük van a repülési ágazat környezetkárosításában.
Egy új uniós szabályozással most szeretnének a döntéshozók valamiféle befolyással lenni a sugárhajtású repülőgépek okozta polémiára azzal, hogy jelentési kötelezettséget írnak elő az érintett légitársaságoknak. Eszerint nemcsak a kibocsátott szén-dioxid mennyiségéről kell a jövőben számot adniuk, hanem a működés során keletkezett gőzcsíkok becsült környezeti hatásáról is.
A sokat vitatott, és az ipar által ellenzett zöld terveket a múlt hét végén fogadták el a döntési folyamatban résztvevő tisztségviselők. Eszerint a jelentési és ellentételezési kötelezettség egyelőre csak az Európai Gazdasági Térség országaira, vagyis az EU-ra, Norvégiára, Svájcra és Izlandra vonatkozik, de legkésőbb 2027-től minden Európába érkező, illetve innen induló járatra kiterjesztenék.
A légitársaságok már most kemény lobbizásba fogtak annak érdekében, hogy valahogy elejét vegyék a megsarcolásuknak, amit azzal indokolnak, hogy nincs elegendő információ a kondenzcsíkok tényleges hatásáról. Ezt ugyan elismeri az Európai Bizottság is, ám szerintük a bizonytalanság nem elegendő indok arra, hogy elengedjék az ügyet.
Szerintük ugyanis éppen a jelentési kötelezettség biztosíthatja, hogy a jövőben meglegyenek a szükséges ismeretek a felelősségteljes döntések meghozatalához. Egyes becslések szerint a repülési ágazat összes környezetkárosító hatásának mintegy két százalékáért ezek a páracsíkok tehetők felelőssé, ami - ha tényleg így van - egyáltalán nem tekinthető elhanyagolhatónak.
A jogszabály egyébként az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (EU ETS) közelmúltbeli reformját követi, amelynek értelmében az érintett vállalatoknak minden egyes tonna kibocsátott szén-dioxid után úgynevezett kibocsátási egységeket kell fizetni. Az ár jelenleg 70 euró/tonna körül van, ami nagyjából egy fő transzatlanti oda- és visszaútjának kibocsátásával feleltethető meg.