Az EU-ban a közelmúlt energiapolitikájának az iránya egyértelmű: Elindultunk a nulla emisszió felé vezető úton, és jelen állás szerint nincs megállás 2050-ig. 2030-tól minden újonnan épített házból száműzik a gázüzemű kazánokat, 2040-től nem hozhatnak ilyen eszközt forgalomba és 2050-től mindenhol le kell ezeket cserélni valamilyen kibocsátásmentes megoldásra. A vgfszaklap.hu minap megjelent kalkulációja szerint, ha ez megvalósul, és majd csak elektromossággal fűthetünk, az jelen állás szerint egy fűtési szezonban felemésztheti Paks egész éves termelését az utolsó wattig.
Az átállás legtöbb esetben hőszivattyúra történik, már most is nagy arányban választják ezt az alternatívát önmagában, vagy rásegítésnek. Tíz új építésű ingatlanból hatban egyáltalán be sem kötik a vezetékes gázt, de még így is a háztartások 60 százaléka használja ezt a fűtési formát.
Magyarország évente nagyjából 10 milliárd köbméternyi földgázt fogyaszt, ebből a lakosság igénye körülbelül 3 és fél milliárd köbmétert tesz ki. Ennek jelentős részét a fűtés viszi el, ám a gázkazánok hatásfoka miatt a tényleges hőigény magasabb, mint a földgáz fűtőértéke.
A korábban említett hőszivattyúk olyan szerkezetek, amelyek egységnyi villamos energia felhasználása mellett több egységnyi hőt állítanak elő, ezt hívják jóságfoknak. Még amennyiben számolunk is ezzel az értékkel, ha az összes tényezőt figyelembe vesszük, 10,8 TWh (terawattóra) áramra van szükség egy fűtési szezonban. Ez első ránézésre talán nem tűnik soknak, de ha tudjuk, hogy a Paksi Atomerőmű optimális esetben 16 TWh áramot képes előállítani évente, az már nem is annyira kevés.
Ám a fenti képlet még csak a magánháztartások fűtését fedezi. A könyvtárak, hivatalok, iskolák, kórházak, uszodák és más középületek fűtésével együtt az ország elektromosenergia-igénye jóval meghaladja a jelenleg rendelkezésre álló kapacitásokat, hiszen nemcsak a fűtéshez van szükség elektromos áramra.
Mindezek mellet az sem megoldás önmagában, ha van elég áram. A hálózatot is bővíteni kell, és a lakásokat, házakat gépészetileg alkalmassá tenni a hőszivattyúk beépítésére, nem beszélve az olyan sűrűn beépített történelmi városrészekről, ahol gyakorlatilag szóba sem jöhet a hőszivattyú, mint alternatíva.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy csak átgondoltan és fokozatosan vihető véghez egy ilyen nagy horderejű változtatás. Észszerű, reális döntéseket kell meghozni és egyszerűen tudomásul venni, hogy nem mindenhol lehet elszakadni a földgáztól, mint fűtőanyagtól.