Múlt hétvégén egy órával előrébb kellett állítani az óráinkat, ezzel megkezdődött az idei nyári időszámítás. Ennek legpozitívabb eredménye, hogy jóval tovább van világos esténként, az átállás pedig ismét aktuálissá tette a kérdést, hogy egyáltalán mi szükség van erre az össznépi macerára?
A téli és a nyári időszámítást az első világháború idején, 1916-ban vezették be, azért, hogy kevesebbett kelljen használni a mesterséges világítást, azaz, hogy spóroljanak az energiával. Akkor azonban ez még pusztán gazdasági kérdés volt, napjainkban viszont a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében is érdemes megfontolni, hogy maradjon-e az órák átállítása, vagy sem.
A kérdés azért is aktuális, mert az Európai Bizottság 2018-ban elfogadott egy javaslatot, amelynek értelmében egy évvel később megszűnt volna az óraátállítás. Mivel azonban a kitűzött határidő elég szűkösnek bizonyult, 2021-re napolták el a döntést. A covid megjelenése, tavaly pedig az Ukrajna elleni orosz invázió fontosabb kérdésnek bizonyult, így egyelőre nincs napirenden a téma, ráadásul - a Euronews értesülései szerint - jelenleg nincs is meg a kellő támogatása az óraátállítás eltörlésének az Európai Bizottságban.
A nagy kérdés, hogy mennyi energiát spórol meg egy ország az téli és a nyári időszámítás alkalmazásával. Az amerikai közlekedésügyi minisztérium még 1975-ben végzett egy kutatást, amely arra a következtetésre jutott, hogy a nyári időszámítás bevezetésével az ország energiafelhasználásának körülbelü 1 százalékát lehet megspórolni. Új-Zélandon az energiaszolgáltatók vizsgálódtak a kérdésben, ott azt találták, hogy az energiahasználat körülbelül 3,5 százalékkal esik vissza a nyári időszámítás során.
A svájci szövetségi anyagtudományi és technológiai laboratórium (EMPA) egy, a közelmúltban elvégzett kutatás során nem csak a mesterséges világítás, hanem az épületek hűtésének és fűtésének energiaigényét is megvizsgálta az óraátállítással kapcsolatban - írja a Science Daily.
Az eredmények meggyőzőek: különféle klímájú régiókban található irodaépületek energiafelhasználását vizsgálták meg, összesen 15 amerikai városban. A vizsgálat során nem csak a mostani, de a 2050-re várható klímaviszonyok mellett is lefuttatták a szimulációkat.
Az eredmény szerint a nyári időszámítás bevezetése akár 6 százalékkal is csökkentheti az irodaépületek hűtésére fordított energia mennyiségét. Arra is rámutattak, hogy a korábbi munkakezdés miatt 4,4 százalékkal nőtt az épületek fűtésére fordított energia, azonban a kutatók hangsúlyozták, hogy előbbihez, tehát a hűtéshez jóval több energiát kell felhasználnim, mint a fűtésre, így nettóban még mindig energiamegtakarítás a végeredmény.
A különféle időzónákban fekvő épületek energiaigénye a klímaviszonyok miatt eltérő volt, azonban így is körülbelül 3 százalékos megtakarítást hozott az órák átállítása.