A nyári hónapokban már Magyarországon is szinte esélytelen klímaberendezést vásárolni, a helyzet pedig világszerte hasonló. A Wired cikke mutatott rá a helyzet iróniájára: ahogy egyre jobban melegszik a bolygó, egyre többen vásárolnak légkondicionálót, ami jelentős mértékben járul hozzá a felmelegedéshez.
A légkondik forgalma különösen az olyan fejlődő gazdaságokban döntöget rekordokat, mint Kína, India vagy Indonézia. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) pedig arra számít, hogy 2050-re a világ háztartásainak kétharmadában üzemel majd klímaberendezés, ami azt jelenti, hogy az épületek hűtésére elhasznált energia mennyisége megtriplázódhat.
A légkondicionálók duplán problémásak: az energiafelhasználás és a környezetre káros anyagok miatt (Fotó: America.gov)
A klímaberendezések ráadásul kétféle módon is hozzájárulnak a felmelegedéshez: részben az energiafogyasztásukkal, ami az IEA szerint a globális áramfogyasztás 16 százalékát teszi ki (ráadásul ez csak a kereskedelmi és lakóingatlanokra vonatkozik, az ipari fogyasztásra nem). Emellett olyan vegyi anyagok szivároghatnak belőlük, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá az üvegházhatáshoz.
Ami az energiafogyasztást illeti, bár ez még így is csak töredéke az épületek fűtésére használt energiának, a kétezres évek óta a klímaberendezések forgalma kétszerese a különféle kazánoknak és egyéb fűtésre használt eszközöknek.
Jelenleg világszerte mintegy kétmilliárd klímaberendezés működik, ezek kétharmada (!) az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban található. A probléma az, hogy az első légkondicionálók 1902-es megjelenése óta a technológia nem sokat fejlődött. Persze, ma már jóval kisebbek az egységek, és akár az okostelefonunkról is vezérelhetjük azokat, de az alapvető működési elvük nem változott: a meleg levegőt párologtató tekercseken vezetik át, az azokban lévő hűtőfolyadék átveszi a levegő hőjét, majd azt pára formájában a külvilágba vezeti.
Azonban, ha megsérülnek ezek a tekercsek, a hűtőfolyadék kiszivároghat a légkörbe, ez pedig komoly problémát jelent. Az Európai Környezetvédelmi Hivatal (EEA) adatai szerint ezek a gázok Európa összes üvegházhatású emissziójának 3 százalékáért felelősek. Mint látható, komoly igény mutatkozik a zöldebb megoldásokra.
Az amerikai Rocky Mountain Institute energiapolitikával foglalkozó think tank 2018-ban egymillió dolláros jutalmat ajánlott fel olyan klímaberendezések kifejlesztéséért, amelyeknek ötször kisebb a környezeti terhelése, az ára viszont legfeljebb a duplája a mostaniaknak. Ezt a díjat idén áprilisban a világ két legnagyobb gyártója, a Daikin és a Gree prototípusai nyerték el, amelyek, bár szintén a hagyományos technológiát alkalmazzák, az időjárási körülményeket is figyelembe véve üzemelnek.
A legtöbb klímaberendezés az Egyesült Államokban, Kínában és Japánban üzemel (Fotó: NYC.gov)
Eközben más cégek már olyan fejlesztéseken dolgoznak, amelyek a környezetre káros hűtőanyagok helyett más anyagokat használnak. A University of Cambridge spin-off cége, a Barocal például olyan szilárd anyagokkal kísérletezett, amelyek hatékonyan képesek lehűteni a levegőt. Az egyik ígéretes megoldásnak olyan műanyagkristályok tűnnek, amelyek nyomás hatására felmelegszenek, a nyomás csökkenésére viszont lehűlnek és lehűtik a körülöttük lévő levegőt is.
Léteznek ennél jóval ambiciózusabb megoldások is: a SkyCool nevű startup például egyfajta különleges hidegtetős eljárást dolgozott ki. Olyan tetőpaneleket fejlesztettek, amelyek a 3M egy különleges bevonaták köszönhetően még közvetlen napsütésben is akár 8 Celsius fokkal hidegebbek maradnak, mint a levegő. A paneleken keresztülpumpált folyadék lehűlve bejut az épületbe, ahol lehűti a helyiségeket, az ott felvett hőt pedig kivezeti a külvilágba. Ennek a rendszernek az előnye, hogy lényegesen kevesebb energiára van szükség a működéséhez: 2019-ben egy kaliforniai szupermarket már ki is próbált egy korai verziót és 15 százalékkal tudta csökkenteni a villanyszámláját.
Egy szintén kaliforniai cég, a Gradient pedig speciális hőszivattyúkkal képzeli el a légkondicionálás jövöjét. Bár ez a rendszer is áramot használ, ha ezt megújuló forrásokból lehet fedezni, a klímaberendezések működésének máris jelentősen csökkenhet a környezeti terhelése.