Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 2016-ot a Hüvelyes Termények Nemzetközi Évének nyilvánította, hogy felhívja a figyelmet a táplálkozási szempontból kiemelkedően előnyös összetételű növények fogyasztására. Ezt követően február 10-ét nevezték ki a hüvelyesek világnapjának, ebből az alkalomból pedig a hüvelyes termények egyik legnagyobb hazai forgalmazója, a Bonduelle bemutatta legfrissebb kutatási eredményeit, amelyből kiderül, hogy mi magyarok, bizony legfeljebb köret-kiegésztőként vagy főzelékek formájában gondolunk a hüvelyesekre.
A hüvelyes zöldségek táplálóak és a környezeti terhelésük is alacsony (Fotó: Unsplash/Rachael Gorejstani)
A felmérésből kiderült, hogy a magyarok többsége nem szívesen választ hüvelyeseket tartalmazó fogást, ha étterembe megy. A fogyasztókat az étel kiválasztásakor elsősorban az íz befolyásolja, de a legtöbben nyitottak lennének a változatosabb, izgalmasabb és kreatívabb módon elkészített hüvelyes fogásokra az éttermekben. A növényi alapú, rugalmas étrenddel és a hüvelyes zöldségek napi rendszerességű fogyasztásával pedig rengeteget tehetünk egészségünk és bolygónk megőrzéséért is.
A Bonduelle 50 hazai vendéglátóhely ételkínálatának elemzésével és több mint 1000 fő bevonásával készített reprezentatív felmérést. A kutatásból kiderült, hogy a vendéglátóhelyek kevesebb mint fele (41 százalék) tart húsmentes fogást, ráadásul az ételkínálat is egyhangú: a húsmentes fogások nagyrészt a rántott és grillezett sajtokra, vegyes és cézár salátára, valamint húsmentes levesekre korlátozódnak. Az éttermek többsége (84 százalék) kínál ugyan hüvelyeseket is tartalmazó ételeket, ám az összes vendéglátóhely teljes kínálatát vizsgálva az ételek mindössze 4 százalékban volt hüvelyes. A választék elsősorban a hagyományos magyar fogásokra, többek között a bablevesre, a babgulyásra, a rizibizire, a tárkonyos ragulevesre és a különféle módon töltött húsokban megjelenő zöldborsóra korlátozódik.
Magyarországon sokan csak levesben találkoznak hüvelyes zöldségekkel, pedig változatos és egészsége ételek készíthetőek belőlük (Fotó: Unsplash/Piotr Miazga)
Az online kérdőíves kutatásból kiderült: a megkérdezettek 91 százalék-a mindenevőnek, 2 százaléka vegetáriánusnak, 3 százaléka vegánnak, 4 százaléka pedig flexitáriánusnak vallja magát. A válaszadók között fele-fele arányban vannak azok, akik vendéglátóhelyeken csak húsos ételt fogyasztanak, és azok, akik alkalmanként rendelnek húsmentes ételeket is. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megkérdezettek fele csak otthon fogyaszt hüvelyeseket, míg mintegy 40 százalék étteremben is szívesen kér ilyen ételeket.
A vendéglátóhelyeken a zöldborsó a legnépszerűbb, ami elsősorban a népszerűbb köreteknek, leveseknek és az elsősorban zöldborsó felhasználásával készült húsos raguknak köszönhető. Ha a borsófogyasztást a teljes magyarországi lakosságra vonatkoztatjuk, a zöldborsó népszerűsége már korántsem ennyire egyértelmű: vendéglátóhelyeken mindössze a vendégek egyharmada választja a borsót, míg csupán 25 százalék azoknak az aránya, akik zöldbabot, lencsét, tarka-, vörös- és vesebabot, valamint sárgaborsót is fogyasztanak az éttermekben.
Az étterembe járók 57 százaléka azért fogyaszt hüvelyeseket is tartalmazó ételeket a vendéglátóhelyeken, mert szereti őket, míg a megkérdezettek 37 százalék-a tartja egészségesnek a hüvelyesfogyasztást. Úgy tűnik, a vendéglátóhelyeken hüvelyeszöldség-fogyasztókat alapvetően két nagyobb csoportra oszthatjuk: az egyik csoport a hagyományos magyaros konyha fogásait (pl. babgulyás) választja szívesen, míg a fogyasztók másik része nyitott a hüvelyesek korszerűbb, változatosabb felhasználására és a nemzetközi konyha fogásaira is.
Sok tévhit övezi a hüvelyes zöldségeket
A Bonduelle sajtótájékoztatóján megszólalt Szabó Adrienn dietetikus is, aki elmondta, hogy a hüvelyes zöldségeknek rendkívül magas a növényi fehérjetartalma, amiről azonban sokan úgy tartják, hogy nem megfelelő a sportolás támogatására. A szakértő szerint ez tévhit, a növényi fehérje kiválóan alkalmas izomépítésre. Szabó Adrienn rámutatott, hogy a hüvelyeseknek jelentős a szénhidráttartalma is, ez azonban lassan lebomló, komplex szénhidrátokat jelent, amit más néven rostnak nevezünk.
"Fontos, hogy nem húshelyettesítésre kell használni a hüvelyeseket" - figyelmeztetet a dietetikus. "A lényeg, hogy minél változatosabban, színesebben együnk, azaz a hús mellett vezessük be az étrendünkbe a hüvelyeseket és a teljesértékű gabonákat is."
A hüvelyesek emellett sok olyan növényi hatóanyagot is tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak bizonyos daganatos betegségek megelőzéséhez.
A dietetikus arra a gyakori kifogásra is rámutatott, amely szerint sokan azért nem fogyasztanak hüvelyeseket, mert azok puffasztanak. Bár ez valóban előfordulhat, de főleg akkor, ha rendszertelenül, ritkán, de nagyobb mennyiségben fogyasztjuk ezeket a terményeket. Kis adagokkal azonban hozzászoktathatjuk a szervezetünket a hüvelyesek emésztéséhez, így idővel ez a tünet teljesen megszűnhet.
Az étrendünk környezeti hatásaira is oda kell figyelnünk
A dietetikus után Szöllősi Réka élelmiszerpolitikai szakértő beszélt a hüvelyesek és a fenntarthatóság kapcsolatáról. Napjainkban ugyanis már egyre többet kell foglalkoznunk azzal, hogy a családunk étrendjének összeállítása során annak környezeti terhelését is vegyük figyelembe.
Keveset beszélünk róla, de hétköznapi emberként a táplálkozásunk megváltoztatásával tudjuk a legtöbbet tenni a bolygóért
mutatott rá Szöllősi Réka, aki hozzátette, hogy nincs az egész bolygóra érvényes ideális étrend, mivel ez nagyban függ a földrajzi viszonyoktól és még egy sor egyéb - kulturális, gazdasági - tényezőtől is.
Az azonban biztos, hogy 2050-re körülbelül kilencmilliárd embert kell majd élelmiszerhez juttatni, úgy, hogy a mezőgazdasági termelésre alkalmas területek méretét nem igazán tudjuk már növelni, legfeljebb vertikális farmokkal.
A hüvelyes zöldségekket sok tévhit övezi (Fotó: Unsplash/Tijana Drndrarski)
"A hüvelyes zöldségek az emberi összetartozás kiváló szimbólumai, ugyanis a világ minden táján fogyasztják, vallási és kulturális hovatartozástól függetlenül" - mutatott rá a szakértő. "Ennek köszönhetően világszerte lehetne növelni a szerepüket az étkezésben, már csak azért is, mert a klímaválság kihívásaira is megoldást tudnak kínálni. Rendkívül igénytelen növényekről van szó, amelyek nagyon kevés vizet igényelnek, ezért a világ olyan részein is megteremnek, ahol nagy a szárazság. Emellett hatékonyan megkötik a levegő nitrogéntartalmát, ezzel javítják a talaj termelékenységét, mivel olyan baktériumokkal működnek együtt, amelyek fokozzák a talaj biológiai sokszínűségét. Ráadásul valódi zero waste terményként tekinthetünk rájuk, mivel a hüvelyes növények minden részét, még a héjakat is fel lehet használni, utóbbit főleg állati takarmány formájában."
Szöllősi Réka arra hívta fel a figyelmet, hogy a hüvelyesek fogyasztása sokáig a szegénységgel kapcsolódott össze, ezért fontos lenne megváltoztatni ezt a vélekedést. Szerencsére ma a vegán, illetve az úgynevezett flexitáriánus étrendeknek köszönhetően egyre több hüvelyes termék kerül a boltok polcaira, például ma már nem számít különlegességnek a vöröslencse fogyasztása sem. A szakértő rámutatott, hogy a Blue Zones tavalyi tanulmányában megvizsgálták, hogy azokon a területeken, ahol a legtovább élnek az emberek, az egyik fontos közös pont a hüvelyesek mindennapos fogyasztása.
A Bonduelle a téma kapcsán bejelentette új, tízrészes podcast-sorozatát is. A Nem beszélünk zöldségeket adásaiban Tatár Csilla műsorvezetésével minden héten más-más szakértő beszél majd az egészséges táplálkozásról.