A húsevés mértéke napjainkban fenntarthatatlan - ezt hangsúlyozzák a csúcsgasztronómia szakértői, például Kovács Lázár séf is - ezért, ha szeretnénk elkerülni az ökológiai katasztrófát, korlátozni kellene a fogyasztásunkat. Ahogy a Zöld Pályának nyilatkozó független élelmiszerpolitikai elemző is rámutatott, az évszázad közepére (azaz nem egészen két évtized múlva) 50 százalékkal kellene megnövelni az élelmiszertermelést, mindezt úgy, hogy a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek méretét már érdemben nem fogjuk tudni növelni.
Az erdők elsivatagosodása felmérhetetlen károkat okoz az élővilágnak
(Fotó: Unsplash/Justus Menke)
A kézenfekvő választ a hús elhagyása jelentené, pontosabban, ha bizonyos tápanyagokat nem feltétlenül hús fogyasztásával vinnénk be. Ma már ismert, hogy a növényi fehérjék fogyasztásával tökéletesen lehet pótolni a kieső mennyiséget, nemrég azonban egy friss kutatás arra is rávilágított, hogy igazán nem kellene hatalmas áldozatokat hozni a környezet megóvása érdekében.
A brit Guardian számolt be róla, hogy a németországi potsdami klímakutató intézet (Potsdam-Institut für Klimafolgenforschung - PIK) legutóbbi elemzése szerint elég lenne a következő három évtizedben a bolygó teljes marhahús-fogyasztásának
mindössze 20 százalékát más forrásból származó fehérjékkel helyettesíteni, ezzel a felére lehetne csökkenteni a Föld erdőinek pusztulását és elsivatagosodását.
Ezzel ráadásul jelentősen lehetne csökkenteni a globális élelmiszer-ökoszisztémához kötődő emissziókat is, ami az erdőirtásból származik, de hozzájárul a szarvasmarhák által kibocsátott metán is, ami a szén-dioxidnál hosszabb ideig képes a légkörben maradva melegíteni a Föld légkörét.
A szarvasmarhák tenyésztéséhez hatalmas területre és rengeteg vízre van szükség
(Fotó: Unsplash/Leon Ephraïm)
Az elsivatagosodás tragikus hatással van az élővilágra, ráadásul, rendkívül nehéz gátat szabni neki. A szakértők szerint ezért a leghatékonyabb megoldás az lenne, ha egyszerűen kiiktatnák a keresletet az olyan termékek iránt, amelyek termelése - vagy, mint jelen esetben, tenyésztése - miatt irtják az őserdőket. A húsból származó fehérjéket például tökéletesen lehetne pótolni, akár növényi alapú táplálék, akár mesterséges forrásokból származó - mikrobák által termelt fehérjék vagy laborban előállított alternatív hús - segítségével.
Az elsivatagosodó erdők több mint fele megmenthető lenne (Fotó: Unsplash/Eutah Mizushima)
A cikk elején említettük, hogy a Föld mezőgazdasági termelésre alkalmas területeinek 85 százalékát már most is használja az emberiség - ráadásul ennek a területnek 83 százalékán (!) állatok tenyésztése, illetve az általuk elfogyasztott takarmány termelése zajlik. Mindezt úgy, hogy a húsból és tejtermékekből csupán az emberiség által elfogyasztott összes kalória 18 százaléka származik.
Az élelmiszer termelése teszi ki a globális emisszió egyharmadát, ezen belül pedig a hústermelés a legnagyobb önálló forrás. A jó hír, hogy az embereknek nem kell attól tartania, hogy a jövőben csak zöldségen kellene élniük. Nyugodtan ehetnek majd hamburgert és hasonlókat, csupán az abban lévő húspogácsát termeljük majd meg a korábbitól eltérő módon
- mutatott rá dr. Florian Humpenöder, a PIK kutatója, a most készült elemzés vezető szerzője.
A szakértők elsősorban az úgynevezett mikrobiális húsban látják a megoldást, amelyet laborban, úgynevezett bioreaktorok segítségével lehet előállítani. Ahogy dr. Isabelle Weindl, szintén a PIK munkatársa rámutatott, ennek előállításához lényegesen kevesebb földterületre - és vízre - van szükség. Korábbi kutatások szerint egészen pontosan 90 százalékkal kevesebb földre és vízre van szükség, mint az azonos mennyiségű marhahús előállításához, ráadásul, a laborban létrehozott húsnak 80 százalékkal kisebb az emissziója is.
Ha sikerülne 20 százalékkal csökkenteni az emberiség húsfogyasztását, ezzel 56 százalékkal lehetne csökkenteni az elsivatagosodó területek méretét - ez nagyjából 78 millió hektárt jelent világszerte. A kutatók azonban felhívták a figyelmet, hogy a hústermelés csökkentésn túl az elsivatagosodáshoz hozzájárul olyan élelmiszerek, vagy élelmiszer-alapanyagok termelése is, mint a pálmaolaj vagy a kakaó.