Hétvégén tovább folytatódott a 28. klímakonferencia, amit idén Dubajban rendeztek meg azon országok részvételével, akik 1993-ban ratifikálták az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét. A Dr. Szultán Al Dzsaber, az Egyesült Arab Emírségek állami olajvállalatának vezetőjének elnökletével megrendezett csúcstalálkozó pénteken kezdődött el, és a világ számos jeles vezetője vesz rajta részt felszólalóként.
A csütörtöki nyitónap után hétvégén is sok nemzet képviseltette magát vezetői, szakpolitikusai által, akik megoszthatták gondolataikat a konferencia résztvevőivel. Több állásfoglalást tettek a szónokok, és számos megállapodás is született a rendezvényen. A találkozó jelentőségét mutatja az is, hogy korábbi 27 rendezvény egyikén sem vettek részt annyian, mint idén.
A szombati első előadáson Emanuel Macron francia elnök tartott beszédet a nukleáris energia jelentőségéről. Ez egy elég megosztó téma klímavédő körökben, hiszen bár a technológia tényleg nem jár károsanyag kibocsátással, a nukleáris hulladék kezelése vitatéma a szakértők körében is. 22 ország reagált a mostani felhívásra, és ígéretet tettek országai nukleárisenergiakapacitásának megháromszorozására. Az aláírók között van Franciaország, Finnország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország és az Egyesült Királyság.
Ezt Robert Howarth, a Cornell Egyetem ökológia és környezetbiológia professzoráénak előadása követte a kék hidrogén és kék ammónia realitásáról és jelentőségéről.
Az Egyesült Államok Dubajban közölte, hogy egy új szabályozással 2024 és 2038 között 58 millió tonna metánkibocsátást kell megelőzni. Ez körülbelül 1,5 milliárd tonna szén-dioxidnak felel meg. Ez majdnem annyi, mint amennyit az amerikai energiaágazat 2021-ben kibocsátott. Julie McNamara, a Union of Concerned Scientists klíma- és energiaprogramjának politikai igazgatóhelyettese beszédében hangsúlyozta, hogy bár fontos döntést hozott ezzel meg az Egyesült Államok, még így is problémás méreteket fog ölteni az ország kibocsátásának mértéke.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa a vallási vezetőknek a globális témákban való állásfoglalásának jelentőségéről és szükségéről tartott előadást.
"Az éghajlati válság egyben humanitárius válság is. A természet elleni kollektív háborúnk súlyosbítja és konfliktusokat szül, bünteti a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket... Minden vallás lényege a menekültek iránti mély szolidaritás érzése; ezt tükrözi az a munka, amelyet a hitközösségek végeznek a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek védelmében szerte a világon"
- hangsúlyozta beszédében.
David Choquehuanca bolíviai alelnök beszédében egyfajta egyenlőtlenségről beszélt, aminek fő felelősévé a globális északot teszi, és legnagyobb vesztesévé a globális délt. Hozzátette azt is, hogy a válságot a kapitalista nyugati kultúra okozta, a globális dél pedig a világ legnagyobb szén-dioxid megkötője, és oxigéntermelője.
Ezután következett Ferenc pápa videóüzenete, aki betegsége miatt nem vehetett személyesen részt a rendezvényen. Beszédének fő üzenete szerint a környezet pusztítása Isten ellen való vétek. Beszélt arról is, hogy a szegény országok, és azokon belül is a legszegényebbek szenvednek leginkább a klímaváltozás hatásaitól.
"Lépjünk ki a nacionalizmus önérdekű szűkösségéből. Ezek a megközelítések a múltba tartoznak. Fogadjunk el közösen egy alternatív jövőképet"
- mondta.
A későbbiekben a tagországok tettek felajánlásokat a tavaly megszavazott kárenyhítési alapba. Norvégia 25 millió dollárt, az Egyesült Királyság 60 millió fontot, Olaszország 100 millió eurót és Németország 100 millió dollárt ajánlott fel a legszegényebb, és a klímaváltozás hatásait leginkább elszenvedő országoknak.
Az Amerikai Egyesült Államok képviseletében Kamala Harris alelnök vett részt a csúcstalálkozón. A vezető politikus 3 milliárd dollárt ajánlott fel az ENSZ Zöld Klímavédelmi Alapjába, aminek célja a fejlődő országok segítése a klímavédelemben, és az alkalmazkodásban a klímaváltozás negatív hatásaihoz.
A továbbiakban 117 ország állapodott meg arról, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energiák arányát, és 2050-ig kivonják a fosszilis tüzelőanyagokat a világ energiarendszeréből. Bár Kína és India támogatásáról biztosította a többi országot, de nem írták alá a kötelezettségvállalást.
A rendezvényen számos cég a nettó nulla szén-dioxid- és metánkibocsátásra vonatkozó egyezményt, és további ötven olaj- és gázipari vállalat tett ígéretet a tevékenységükből származó kibocsátás csökkentésére. Ez többek szerint is ellentmondásos lehet, mert az egyezmény nem tartalmaz kötelező elemeket, sőt akár a kibocsátás időszakos növelését is lehetővé teszi, ha összességében vállalja, hogy 2050-re csökkenteni fogja azt.
Délután a spanyol miniszterelnök helyettes, Yolanda Díaz, klímaügyi bírság bevezetését szorgalmazta beszédében. Szerinte egy nemzetközi bíróságnak kell kivizsgálni a globális nagyvállalatok felelősségét a klímakrízisben, és kötelezni kell őket a fosszilis tüzelőanyagok használatának beszüntetésére. Ezzel záródtak a hektikus nap plenáris ülései.