Nem sokkal a Zöld Pálya indulása után, egyik első cikkünkben írtunk a greenwashing jelenségéről, azaz arról, amikor egy cég vagy más szervezet igyekszik minél inkább azt a látszatot kelteni, hogy a működése a lehető legnagyobb mértékben környezetbarát, ám ezeket az állításokat nem tudja alátámasztani. Olyan is előfordul, hogy a szabályozó környezetet kihasználva olyan állításokat tesznek a gyakorlatot folytató cégek, amelyek ugyan tényszerűen igazak, de nem bontják ki az igazság összes részletét.
Ehhez az eszközhöz gyakran azért nyúlnak, mert a zöld, fenntartható működés napjainkban nem csak, hogy egyre divatosabb, de a fiatalabb generációk számára már akár döntő szempont is lehet, ha két termék vagy szolgáltatás közül kell választaniuk. Nem véletlen, hogy már Magyarországon is indult olyan képzés, amely a fenntartható, de pénzügyi szempontból is sikeres üzleti modellek tervezéséhez nyújt segítséget.
Ennek fényében meglepő eredményekre jutott a Harvard egyetem kutatása, amely a klímaváltozással kapcsolatos megtévesztő tartalmakat vizsgálta. Fontos, hogy ezúttal nem a klímaváltozás egyébként tudományosan bizonyított tényét megkérdőjelező összeesküvés-elméletekről van szó, hanem azokról, amelyekben a cégek azt a látszatot keltik, hogy működésük környezetkímélő - írja a Euronews.
A Harvard a Greenpeace felkérésére végezte el a kutatást, amely rávilágított, hogy egyes autómárkák, légitársaságok és olajcégek is előszeretettel használják a különféle közösségi oldalakat tevékenységük "zöldre mosásához".
A közösségi média a klímaváltozással kapcsolatos megtévesztések melegágya
- fogalmazott Geoffrey Supran, a kutatás vezetője.
A tudománytörténéss zerint, miközben Európában nemrég véget ért a meteorológiai mérések kezdete óta észlelt legforróbb nyár, a klímaváltozásért felelős cégek jobbára hallgattak a témával kapcsolatban. A kommunikációjukban ehelyett "zöld, innovatív éés jótékony" márkaként igyekeztek magukat beállítani.
Mi jár a fejedben? Greenwashing.
A Harvard kutatása során több mint 375 közösségi profil több mint 2000 posztját vizsgálták meg, különféle közösségi oldalakon. Ezek között szerepelt a világ 12 legnagyobb autógyártója, 5 legnagyobb légitársasága és az öt legnagyobb olajtársaság is.
Az eredmények lelombozóak: az autógyártók "zöld" hirdetései közül csak minden ötödik volt olyan, amely tényleges terméket reklámozott, a maradék arra szolgált, hogy az adott márka környezetbarátként tüntesse fel magát a fogyasztók előtt.
Nem szerepeltek jobban az olaj-, és légitársaságok sem, amelyek a fő üzleti működésükhöz kötődő környezeti terhelés helyett sporttal, divattal valamint a klímaváltozással össze nem függő társadalmi kérdésekkel foglalkozó posztokkal igyekeztek elterelni a felhasználók figyelmét a valós problémákról.
A vizsgált posztok kétharmadában a kérdéses cégek a zöld innovációjukat hangsúlyozták, ahelyett, hogy a klímaváltozás tényleges problémáira kínáltak volna valamiféle választ. Utóbbi csupán a bejegyzések töredékénél volt tetten érhető.
Az európai olajcégek, autógyártók és légitársaságok apró lépésekkel fokozatosan kisajátítják a természet szépségeit ábrázoló képeket, hogy zöldebbne látassák a működésüket
- mutatott rá Silvia Pastorelli, a Greenpeace európai részlegének klímaváltozásért és energiapolitikáért felelős munkatársa.
A szakember szerint az autógyártók sokkal aktívabbak a közösségi oldalakon, mint a légitársaságok vagy az olajcégek, és mint ilyen, jóval nagoybb szerepük van a klímaváltozással, fosszilis tüzelőanyagokkal és energiaátállással kapcsolatos narratíva formálásában, emiatt szigorúbb szabályozásra lenne szükség.
A kutatók szerint a tanulmány megerősítette, hogy a közösségi oldalak jelenleg a klímaváltozássak kapcsolatos dezinformáció és megtévesztés frontvonalának tekinthetők. Ezzel kapcsolatban több szervezet - köztük a Greenpeace - a fosszilis üzemanyagok reklámozásának és az olajtársaságok szponzorációs tevékenységének a betiltását követelik az Európai Uniótól.
Egyes országokban már tettek bizonyos lépéseket: például Franciaország részelges tiltást fogadott el új klímatörvénye részeként. Ez azonban a környezetvédő szervezetek szerint nem elégséges, ezért a Greenpeace teljes tiltást szerten elérni, akárcsak a dohánytermékek esetében.
A greenwashing elleni harc nem könnyű, mivel nem egyszerű pontosan definiálni, hogy a közösségi oldalakon mi tekinthető reklámnak. Cameron Hickey az Algorithmic Transparency Institute projektvezetője szerint azonban nem lehetetlen a dolog, mivel egyes országok és városok is sikeresen tiltottak már le bizonyos típusú tartalmakat.
Ez azonban jóval nagyobb kihívás, mint a fosszilis tüzelőanyagok hirdetéseinek szabályozása a közösségi felületeken, mivel itt megvan a lehetősége, hogy ezzel a hasonló cégeknek teljesen ellehetetleníti