Bár a szemét újrahasznosítását célzó első szelektív hulladékgyűjtő-szigeteket már a 90-es évek elején létrehozták Budapesten, és pár évvel később az iskolák túlnyomó részében elemgyűjtő edény került kihelyezésre, még egészen 2015-ig kellett várni addig, hogy a háztartásokból külön szállítsák el a kommunális mellett, a műanyag, papír és fémhulladékokat tartalmazó sárga fedelű kukákat is.
Egy 2018-ban megszavazott uniós szabályozás szerint idén december 31-től a tagországoknak külön kell összegyűjteni a háztartásokban keletkező élelmiszermaradékokat és egyéb biohulladékot, úgy mint kávézacc, teafű, fűszerek és tojáshéj. Fontos megjegyezni, hogy a jövőben ezekkel együtt nem gyűjthető a levágot fű, ág és lomb, azokat továbbra is csak az erre külön rendszeresített edényzetben lehet gyűjteni.
A Magyar Közlönyben még múlt héten megjelent az erre vonatkozó új szabályozás. Ennek értelmében januártól hazánkban is elindul a biohulladékok széles körű gyűjtése, ami a konyhai zöldhulladékot és az élelmiszer-hulladékot foglalja magában. A rendelet értelmében az új eljárást felmenő rendszerben 14 település bevonásával kezdik el.
Az érintett háztartások egy 5 literes műanyagedényben gyűjthetik a lebomló háztartási hulladékot a már említett zöldhulladék kivételével. Egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mire lesz elég, ugyanis egy kimutatás szerint a magyar háztartásokban keletkező háztartási hulladéknak majdnem az egyharmada ebbe a kategóriába tartozik.
A gyűjtésre szolgáló tárolóedényt a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. fogja biztosítani, és a vállalat ígérete szerint az ennek kapacitásán felül keletkező biohulladékot a koncesszió részeként üzemelő hulladékudvarokon korlátozás nélkül átveszik. Egyelőre a kijelölt 14 település társasházi körzetében kezdik el a rendszer kiépítését, ahol a lakók a háztartásban megtelő 5 literes edényeket egy barnafedelű, kifejezetten erre a célra rendszeresített kukába üríthetik.
Ezekben a kukákban tilos gyűjteni csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát és nem növényevő állatok almát, ezek ugyanis nem komposztálhatók, sőt kárt tehetnek a feldolgozást végző gépekben. Bár a használt zsír és sütőolaj kidobása a bioszemétbe nem okozna problémát, ezek jobban hasznosulnak az eddig megszokott gyűjtési módszerekkel, így a MOHU arra kéri ügyfeleit, hogy azokat ne tegyék ebbe a gyűjtőbe.
A rendszer kiterjesztése folyamatos lesz, de a tervek szerint két éven belül a háztartások egy ötödét fogja érinteni. Az alábbi településekkel kezdődik az élelmiszer-hulladék házhoz menő gyűtjése:
Budapest XI. és XXI. kerülete, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szolnok, Kecskemét, Cegléd, Zalaegerszeg, Békéscsaba, Nagykanizsa, Tatabánya, Kaposváron, Gyula, Békés társasházi övezetei.
Az összegyűjtött biohulladékot az ország 80 gázüzemében hasznosítaná a közüzemi szolgáltató elektromos áram és hő előállítására, és a visszamaradt anyagot is felhasználnák komposztálásra. Az új jogszabály a vegyes hulladék szállításával megegyező gyakoríságú ürítést ír elő erre a szeméttípusra, de menet közben ezt felülírhatják az igények.
Több kérdés lóg még a levegőben a kiépülő rendszerrel kapcsolatban, mint például a szagmentes tárolás megoldása illetve szükség esetén új szemétszállító autók beszerzése, de ezek nagyrésze csak akkor válik nyilvánvalóvá és megoldhatóvá, ha már működik a rendszer.
Az unió jelenleg érvényben lévő intézkedési terve szerint 2035-ig az összes keletkező szemét kétharmadát újra kell hasznosítanunk, amihez a januárban életbelépő változtatásra elengedhetetlenül nagy szükség van.