Az ukrajnai háború pillanatok alatt a feje tetejére állította Európai gazdaságát, a valutaárak kilőttek az űrbe, az olaj-, és gázárakkal együtt. Korábban mi is megírtuk, mi történhet, ha Oroszország elzárja a gázcsapot, amellyel Európát látja el a fűtőanyaggal, most pedig a University of East London egyik kutatója végzett számításokat, azzal kapcsolatban, hogy mi magunk mivel és hogyan járulhatunk hozzá a helyzet enyhítéséhez.
Aurore Julien, az Eastern New Energy projekt kutatási vezetője a The Conversation felületén megjelent elemzésében emlékeztetett rá, hogy Oroszország 2009-ben már bevetette az úgynevezett "gázfegyvert", amikor elzárta az Ukrajna felé menő gázvezetékeket.
Az orosz gázfüggőséget már néhány aprósággal is hatékonyan lehet csökkenteni (Fotó: Unsplash/Ilse Driessen)
Nemrég a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) javasolta, hogy aki csak teheti, 1 Celsius fokkal csavarja lejjebb otthon a termosztátot, mivel ezzel évente körülbelül tízmilliárd köbméter földgázt lehetne megtakarítani. Ez egyébként az éves orosz import 7 százaléka - ezért Julien nekiállt kiszámolni, hogy milyen energiatakarékossági módszerekkel lehet a legnagyobb hatást elérni.
Az IEA által javasolt megoldásokhoz hasonló intézkedéseket jellemzően krízis esetén szoktak bevezetni. Az önkéntes részvételt feltételező lehetőségek között olyan megoldások szerepelnek, mint az energiatakarékos izzók használata, de akadnak olyanok is, mint a bizonyos idősávban használt energiára vonatkozó, ideiglenes áremelések.
Aurore Julien brit háztartások szondázásával mérte fel, hogy a különféle lehetőségek milyen hatással járnának. Ez alapján arra jutott, hogy a termosztát lecsavarása, illetve az üresen álló, kihasználatlan helyiségekben a radiátorok elzárása, illetve a függönyök behúzása (a hő becsapdázására) a leghatékonyabb. Ha mindenki, aki csak teheti, élne ezzel a lehetőséggel, a háztartások energiafelhasználása 23 százalékkal csökkenne.
A szakértő szerint a felhasznált gáz mennyiségét a háztartások áramfogyasztásának mérséklésével is lehetne tovább csökkenteni. Ez főleg a villanyok lekapcsolását jelenti, azonban a kalkuláció szerint az elektronikus készülékek készenléti (standby) módban való folyamatos használata érdemben nem tesz hozzá a takarékoskodáshoz.
Ha összefogunk, sok energiát lehet megspórolni
Aurore Julien példákat is említ, amikor a lakosság gyors és összehangolt lépései is jelentős mértékben járulhatnak hozzá az energiakészletekkel való takarékoskodáshoz. 2008-ban például az alaszkai Juneau-ban egy lavina megrongálta az elektromos hálózatot, a város vezetése ezért meghirdette a Juneau Unplugged kezdeményezést, hogy takarékoskodjanak az energiával. A lakosság fegyelmezetten követte az előírásokat, így egy héten belül közel 40 százalékkal tudták csökkenteni a fogyasztást. Hasonló történt 2011-ben Japánban, amikor a fukusimai atomerőműben történt katasztrófa miatt 12 százalékkal csökkent a szigetországban az áramfogyasztás
Kolumbiában átfogó médiakampányt indítottak, miután 2016 márciusában óriási szárazság fenyegette az ország energiaellátását, amelyenk 70 százaléka vízierőművekből érkezik. A hathetes kampány - illetve a túlfogyasztásra kivetett extra díjszabás - 4,5 százalékos csökkentést eredményezett.
Hosszútávú megoldásokra is szükség van
A hasonló energiatakarékossági lépések átmenetileg segíthetnek enyhíteni az országok terheit, hosszabb távon azonban más megoldásokra is szükség van. Ilyen például az úgynevezett hőszivattyús fűtőrendszerek széleskörű alkalmazása az otthonok fűtésére, amivel - különösen, ha megújuló áramforrások működtetik - hatékonyan lehetne csökkenteni a gázfüggőséget. Legalább ilyen fontos, ha nem fontosabb, az energiahatékonyság fokozása: a megfelelő szigeteléssel, dupla üvegezéssel és hasonló megoldásokkal a háztartások energiafelhasználását a felére (!) lehetne csökkenteni.
Aurore Julien rámutat, hogy a fentiekre már csak azért is szükség lenne, mert a 2022-es év végén az orosz állami gázkitermelő, a Gazprom európai szerződéseinek 10 százaléka lejár, így ez remek lehetőség lenne az orosz gázfüggőség csökkentésére.