Két komolyabb sokk is érte a társadalmat nemrég: a KATA kivéreztetésének hírére legalább 400-450 ezer ember gyomra szorult össze - a valós szám persze ennél jóval több lehet - a rezsicsökkentés kampányígéreteket megszegő felborítása azonban az ország nagy részének fájni fog. Jelenleg egyetlen dolog biztos: a bizonytalanság, amiből mindenki próbál valamit kihámozni.
Szerettünk volna tisztábban látni a fenti kérdésekkel - főleg az energiagazdálkodásra vonatkozó aggályokkal - kapcsolatban, ezért Fazekas Dórához, a közgazdasági kutatásokat végző Cambridge Econometrics budapesti irodájának vezetőjéhez fordultunk útmutatásért.
Fazekas Dóra sokkal átgondoltabb döntésekre lenne szükség az energiaválságból való kilábaláshoz (Fotó: Cambridge Econometrics)
"Közgazdászként egyetértek azzal, hogy a rezsicsökkentést az eddigi formájában meg kellett szüntetni, mert nincs tekintettel a társdalami egyenlőtlenségekre és elavult technológiákat tart életben. Azonban kulcsfontosságú, hogy ezt hogyan valósítják meg" - hangsúlyozta Fazekas Dóra. "Egyelőre még sok a bizonytalanság - még úgy is, hogy az interjú készítése óta már kiderült, mennyit kell fizetni az áramért és a gázért - a szerk. - itt az lesz a kulcs, hogyan fogják ezeket pontosan kiszámolni a különféle esetekben."
A piaci ár vajon mi?
A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány kommunikációjában gyakran elhangzó, az áramra és a gázra vonatkozó "piaci ár" ebben a formában értelmezhetetlen kifejezés.
Nincs konkrét piaci ára az áramnak és a gáznak, mivel ezek a tőzsdén folyamatosan mozgásban lévő árfolyamok, ahol azon is nagyon sok múlik, hogy honnan, kitől, milyen forrásból szerezzük be azokat
- magyarázta Fazekas Dóra.
A szakértő szerint az áram és a gáz esetén nem lehet konkrét piaci árról beszélni (Fotó: europa.eu)
"Sokkal alaposabb átgondolásra, sok szempont figyelembevételére van szükség a mostani energiaválságban, pláne, egy szennyező technológiákat előnyben részesítő rendszer megszüntetése esetén. A piaci folyamatok tükröződése kívánatos az árakban is, hiszen a korszerűbb és kevésbé szennyező technológiák olcsóbbá is válnak, minél szélesebb körben terjednek el - ennek azonban gátat szabott az eddigi rezsicsökkentés. Ennek fokozatos megszüntetése kevésbé lepte volna meg a fogyasztókat, kisebb költségemelkedéshez vezethetett volna. Arra gondolok például, hogy kiszámolható, mit jelent az átlagfogyasztás, kinek lehet vagy kell kedvezményt adni, jó-e az átlagot használni, vagy van-e más matematikai számítás (medián vagy módusz), ami igazságosabb lenne. Persze nagy kérdés, hogy mennyire elérhetőek a számításokhoz szükséges adatok" - tette hozzá.
A szakértő szerint ha a rezsicsökkentést hamarabb kivezették volna, akkor a lakossági ártámogatásra, illetve az MVM veszteségeinek pótlására fordított rengeteg pénzt energiahatékonyságra fordítva ma sokkal kisebb sokk érte volna a társadalmat, mert az emberek elkezdtek volna energiahatékonysági beruházásokat és korszerűsítéseket megvalósítani.
"Most mindenki arról beszél, hogy vásároljon-e napelemet a házára. Ez jó, de ezt már három éve meg lehetett volna lépni a rezsicsökkentésre elköltött pénzek átgondoltabb felhasználásával" - mutatott rá Fazekas Dóra. "Az is fontos szempont, hogy Magyarországon 2016 óta nem épült új szélerőmű, illetve nem tudni, hogy a számításnál hogyan vették figyelembe, hogy ha a paksi atomerőmű kapacitását jobban kihasználjuk, akkor nem kellene annyi gáz sem."
Magyarországon jelenleg nincs kiszámítható, stabil környezet
A Cambridge Econometrics budapesti irodáját vezető szakértő szerint jelenleg az ellátás biztonsága a legfontosabb kérdés, de ezt is meg lehetne úgy közelíteni, hogy egyszerre szolgálja az energiahatékonyság és a klímavédelem kérdését is.
A hazai piaci helyzet nem kiszámítható a hatékonyabb energiafelhasználást jelentő beruházások szempontjából (Fotó: Unsplash/Mykola Makhlai)
"Más országokban is gondolkodnak hatósági árakon, vagy árplafon bevezetésén" - mutatott rá Fazekas Dóra. "Ez egyébként nem ördögtől való dolog, de a megvalósítás módja, a társadalmi egyenlőtlenségek figyelembevétele nagyon sokat számít.
Magyarországon nincs kiszámítható, stabil környezet, amiben meg lehetne valósítani az energiaátmenethez szükséges beruházásokat. Ráadásul ezeket minél később kezdjük el, annál magasabb költségekkel és elkerülhetetlen károkkal kell számolnunk.
Ha most valaki napelemet szeretne és erre hitelt vesz fel, biztos lehet benne, hogy mi fog történni? Nem igazán. Úgy pedig nehéz tervezni, ha egyik napról a másikra, egy tollvonással hoznak meg döntéseket."
Lesz akkor ötvenezres villanyszámla?
Korábban, a rezsicsökkentést felülíró bejelentést követően mi magunk is próbáltunk eligazodni a kérdéssel kapcsolatban: az ötvenezres villanyszámla kérdését akkor egy energetikai szakértő bevonásával próbáltuk boncolgatni. Kíváncsiak voltunk azonban arra is, mit mond egy olyan szakember, aki a gazdasági területen mozog igazán otthonosan.
Magyarországon 2016 óta nem épült új szélerőmű (Fotó: Unsplash/Thomas Reaubourg)
"Azért nehéz erre a kérdésre válaszolni - még az azóta kihirdetett összegek fényében is - mert nincs tisztázva, hogyan terveznek számolni, mihez fognak viszonyítani" - hangsúlyozta Fazekas Dóra. "Mi a helyzet a szezonális ingadozással? Ezeknek a kérdéseknek a megfelelő rendezése lesz a kulcs, ha ezeket nem gondolják át, akkor bármi elképzelhető. Még az is, hogy visszatérünk egy olyan rendszerhez, hogy fával meg szénnel fogunk fűteni".
A szakember szerint mindenképpen változnia kel a fogyasztói szemléletmódnak, hogy ne 24 fokra fűtsük fel a lakást télen, nyáron pedig ne pulóverben üldögéljünk a 18 fokra lehűtött szobában.
A klímavédelem és az energiahatékonyság, sajnos, úgy látszik, nem elég erős hívószavak, míg, ha olyan lehetőséget villantunk fel, amivel konkrétan spórolni lehet, annak lehet pozitív hatása, én legalábbis ebben bízom
- mondta Fazekas.
"Az is fontos például, hogy amikor elmegyünk otthonról, tekerjük le a fűtést vagy a légkondit. Előfordulhat, hogy ez érinti majd a távmunkát is, mert lesznek, akik inkább bemennek a munkahelyükre, hogy otthon ne kelljen fogyasztani" - tette hozzá.
Ismét az energiahatékonyságra térünk vissza, Fazekas Dóra szerint ugyanis "az a legjobb megoldás, ha egyáltalán nem használjuk fel az adott energiát, amit pedig felhasználunk, azt hatékonyabban tegyük. Ezért fontos a szigetelés például, hogy csak a szobát fűtsük, ne az utcát. Szomorú sajnos, hogy Magyarországon ma kevesebb mint 1 százalék a lakóingatlanok megújulási üteme éves szinten".
Merre van a kiút az energiaválságból?
A szakember szerint nem jó ötlet kivárásra játszani, amíg a világgazdaság bizonytalanságai elcsitulnak - ehelyett hosszú távú gondolkodásra lenne szükség.
"Nem jó ötlet most arra várni, hogy a hullámok lenyugodjanak, mert egyre több hullám alakulhat ki a közeljövőben, ugyanis nem egy kavicsot dobtunk be a tengerbe, hanem sokat, ezektől pedig lehetetlen függetlenedni: klímaválság, energiaválság, élelmiszerválság, és a vizet még nem is említettük. Végig kellene gondolni, hogyan tud megvalósulni az ellátásbiztonság, a klímavédelem és a megfizethető fogyasztás trilemmája, miközben az emberek tudnak fűteni, a rezsiárak pedig a valóságot tükrözzék.
A rezsicsökkentésnek bealkonyult (Fotó: Unsplash/Matthew Henry)
Ugyanis pont az a gond, hogy amióta van rezsicsökkentés, az emberek hátra dőltek, senki sem gondolta végig, hogy ugyanúgy a mi adónkból támogatják, kompenzálják az MVM veszteségét, pláne az utóbbi időben, mikor megemelkedtek az árak, de a hatósági ár még érvényben volt. Ehelyett azon kéne gondolkodni, hogyan lehetne támogatni a lakosságot, hogy megújuló energiára és fűtéskorszerűsítésre tudjon fordítani. A 100 százalékos támogatások nem működnek, ezt már több értékelés is kimutatta: ha nem érdekelt a fogyasztó, nem fogja ugyanolyan jól megvalósítani ezeket a projekteket, mint aki érdekeltté van téve ebben."
Az egyetlen, vékonyka pozitívum Fazekas Dóra szerint, hogy most végre ki lesz kényszerítve a hosszú távú gondolkodás, így a politikusok, döntéshozók talán elkezdenek majd előre gondolkodni.