Az élelmiszerpazarlás olyan világszintű probléma, amiből Magyarország is vastagon kiveszi a részét. A Nébih tavalyi kutatása szerint hajmeresztő mértékű a pazarlás: évente több mint 600 millió adag élelmiszert dobunk ki, ahelyett, hogy megennék. Ebből egyébként félmillió embert lehetne fél éven keresztül táplálni, de anyagi szempontból is jelentős károkat okozunk vele saját magunknak. Ekkora mennyiség ugyanis évente több mint 170 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy minden egyes magyar évente 18 000 forintot dob a kukába élelmiszer formájában. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO adatai ennél is szomorúbb képet festenek a helyzetről: a világon előállított összes élelmiszer harmada a kukába kerül, ahelyett, hogy elfogyasztanánk.
Egy új törvénynek köszönhetően Kaliforniában várhatóan csökkenni a pazarlás mértéke, vagy legalább a kidobott maradékok utóélete válik egy picit zöldebbé. A EuroNews értesülései szerint ugyanis egy új törvény értelmében 2022. januárjától tilos lesz majd élelmiszert vagy ételmaradékot kidobni a szemétbe. A jövő év elején életbe lépő rendelkezés szerint ugyanis minden szerves hulladékot - mint a banánhéj, a csirkecsont vagy a zöldséghéj - külön kell gyűjteni, hogy azok komposztálhatóak legyenek vagy megújuló energia formájában lehessen hasznosítani a hulladékot.
A világ összes élelmiszerének harmadát elpazarolja az emberiség (Fotó: Scopio/Pablo Nidam)
A szerves anyagokból ugyanis a bomlás során metán szabadul fel, amely a légkörben sokkal komolyabban járul hozzá az üvegházhatáshoz, mint a szén-dioxid. A metángáz az atmoszférába kikerülve akár két évtizeden át képes keringeni, ez idő alatt pedig nyolcvanszor annyi hőt ver vissza a talajra, mint a CO2.
Az Egyesült Államokban is iszonyatos a pazarlás, a tengerentúlon az élelmiszerek 40 százaléka (!) a szemétben végzi, ez pedig az USA teljes metán-emissziójának 15 százalékát teszi ki.
A kaliforniai törvényt még 2016-ban fogadták el, mostantól minden helyi önkormányzatnak gondoskodnia kell az élelmiszer-hulladékok megfelelő begyűjtéséről. Ez alól csak olyan vidéki területek mentesülhetnek, ahol komolyabb problémát okoz a kukákat kifosztó medvék jelenléte. A komposztálandó hulladékot mostantól azokba a tárolókban kell elhelyezni, ahol például a levágott füvet vagy más növényi maradványokat.
Kalifornia nem az első amerikai állam, ahol hasonló rendelkezést fogadnak el, nyolc államban ugyanis már működnek hasonló programok. Eközben az Európai Unió országai vállalták, hogy 2030-ra megfelezik az élelmiszer-hulladék mennyiségét, az ENSZ 2030-as fenntarthatósági tervei (2030 Agenda for Sustainable Development Goals - SDG) szerint.
Egyes ázsiai országok már komoly eredményeket is elértek ezen a téren. Dél-Korea például az összes élelmiszer-hulladék 95 százalékát újrahasznosítja, míg Japánban 2001-ben fogadtak el egy törvényt, amelynek értelmében a szeres hulladékot komposztálni kell, vagy bioreaktorokban energiahordozóvá alakítani.