Most pénteken lesz az úgynevezett Black Friday, amikor üzletek és webshopok milliói kínálnak óriási kedvezményeket a vásárlóknak. A fogyasztói társadalom ünnepeként is jellemzett bevásárlónap története egészen 1951-ig nyúlik vissza, eredetileg arra vonatkozott, hogy az amerikai munkások tömegével jelentettek beteget a hálaadás másnapján, hogy így hozzanak össze maguknak egy négynapos hétvégét. Később a karácsonyi vásárlási láz kezdetét jelezték ezzel a kifejezéssel a philadelpihai rendőrök, felhívva a közlekedők figyelmét, hogy a sok vásárló miatt komoly forgalmi dugókra lehet számítani.
A Black Friday, mai értelmében a nyolcvanas években kezdett igazán elterjedni, amikor egyre több kereskedő kezdett felfigyelni rá, hogy év vége felé jelentősen megugranak a vásárlások. Maga a kifejezés itt arra vonatkozott, hogy a veszteséges napokat jellemzően piros tintával írták be a könyvelésbe, míg a profitot hozó napokat feketével.
Az elmúlt években a Black Friday már hazánkban is megjelent, sok üzlet valóban komoly akciókkal készül, míg máshol pár százalékos leárazásokkal szúrják ki a vásárlók szemét. Akárhogy is, ilyenkor elképesztő forgalmat bonyolítanak le a boltok és a webshopok: a Euronews statisztikái szerint tavaly világszerte mintegy 88 millió ember vásárolt valamit Black Friday alkalmából, míg 2020-ban a globális költés csak ezen az egy napon elérte a kilencmilliárd dollárt - ez forintban több mint 3543 milliárdnak felel meg.
Ezzel még nem feltétlenül lenne gond, arra azonban sokan nem gondolnak, hogy a házhozszállítás, illetve az eleve nagyobb mennyiségű árucikk mozgatása komoly környezeti terheléssel jár, nem beszélve a túlfogyasztásról.
Ez ellen küzd többek között a Fashion Revolution nevű szervezet, amelyet a 2013-as Rana Plaza katasztrófa után alapított Carry Somers és Orsola de Castro, akik a fast fashion ruhamárkák kizsákmányoló gyakorlatára és a túlfogyasztás környezetromboló hatására próbálják felhívni a figyelmet.
A csoport képviselői szerint a leárazásokra építő "hiperdiszkont-kultúra" arra ösztönzi a cégeket, hogy feleslegesen sok árut almozzanak fel, mivel tudják, hogy a hasonló módszerekkel és az ünnepek előtti bevásárlórohamokkal még így is szép haszonnal tudnak túladni a termékeiken. Ami megmarad, azt jobb esetben még jobban leárazzák vagy felajánlják jótékony célra, de vannak olyan márkák, amelyek nemes egyszerűséggel elégetik a felesleget, vagy kidobják, például a ghánai tengerpartra.
Ez már önmagában komoly gond és akkor még nem beszéltünk az említett ruhadarabok gyártásának környezeti terheléséről - bizony, még akkor is résen kell lenni, ha kifejezetten környezetbarátként beállított, például bambusz alapanyagú ruhákat sodor elénk a greenwashing. Ráadásul, a megrendelt termékeket ugye ki is kell szállítani a kedves vevőkhöz, ami elképesztő emisszióval jár. A brit Waste Managed hulladékgazdálkodási cég számításai szerint az iudei Black Friday során, csak a házhozszállítás mintegy 429 ezer tonna üvegházhatású gázzal terheli majd meg a bolygó légkörét.
Ez a mennyiség megegyezik azzal, mintha 435 alkalommal tennénk meg a London és New York közti repülőutat, oda-vissza.
Ennél pedig, ha lehet, még szomorúbb, hogy a Black Friday során vásárolt termékek 80 százaléka (!!!) a szeméttelepekre vagy a szemétégetőkben végzi, illetve olyan helytelenül vagy hatékonyan haszonsítják újra kidobás után. A túlfogyasztás olyan mértékű, hogy csak az Egyesült Államokban 25 százalékkal nő meg a hulladék mennyisége Black Friday és szilveszter között.
Az idei évben a nehéz gazdasági körülmények miatt várhatóan nagyjából 10 százalékkal kevesebb lesz a vásárlások száma, mint tavaly, ami 11 százalékkal csökkenti az emissziót. A brit money.co.uk tavaly év végi kutatása szerint pedig a fogyasztók is elkezdtek öko-tudatosabban vásárolni: az ottani vásárlók mintegy negyede már gondol a karbonlábnyomára is az online vásárlások során, ami 88 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A Z-generáció tagjai járnak az élen a környezetkímélő életmódban, ők ugyanis átlagosan akár szűk 11 eurót is hajlandóak áldozni rá, hogy ellensúlyozzák a környezeti terhelésüket. A brit fogyasztók több mint 60 százaléka pedig kifejezetten figyel rá, hogy melyik futárcéggel dolgoznak a kedvenc márkáik és ha olyannal találkoznak, amelynek működése nem kellően környezettudatos, kisebb az esélye, hogy valóban vásároljanak is valamit.